Közjogi Műhely

A Közjogi Műhely szakmai célkitűzése, hogy a kutatási kínálatán keresztül a hazai, európai és nemzetközi közjog – elsősorban az alkotmányjoggal összefüggő – területein rávilágítson arra, hogy az állami szintek szabályozása és ezek együttműködése más jogrendszerekkel hogyan képes gazdagítani a többszintű világban a nemzeti szintek szerepével és fontosságával kapcsolatos tudományos párbeszédet.

Tárgyak:

Emberi jogvédelem Európában (Dr. Sulyok Márton): A tárgy célja az volt, hogy az egyetemi képzéshez képest többletinformációkat adjon arról, hogy mi a nemzeti szintek és szereplők helye, szerepe és hozzáadott értéke az emberi jogok nemzetközi védelmének rendszerében. További célkitűzése volt a kurzusnak, hogy bemutassa, az Unió és az Európa Tanács védelmi rendszerei hogyan (nem) közelednek egymáshoz az ezt lehetővé jogi szabályozások alapján. A tárgy frontális és szeminarizált jellegű előadásokon keresztül, valamint az emberi jogvédelem egyes területein dolgozó nemzeti szakemberek és nemzetközi szervezeteknél dolgozó szakértők bevonásával értékelte, elemezte és vizsgálta az európai emberi jogvédelem kérdéseit. Érdekességét a tematika szerteágazó mivoltán túl az adta, hogy a félév során az előadásokon részt vevő külsős előadók az emberi jogi terület elismert szakértői, akik rálátással rendelkeznek a nemzeti közigazgatás és a nemzeti alkotmánybíráskodás területének vonatkozó működésére és a nemzeti és nemzetközi szint kapcsolatára. Mivel az emberi jogvédelem európai rendszereiben egy ország sem sziget, vagyis a felségjog körében legitim módon elfogadott szabályok érvényesítése mellett tekintettel kell lenni nemcsak az európai emberijog-védelmet szabályozó normákra, hanem annak következményeire is a nemzeti szintek vonatkozásában, így szükséges, hogy diákjaink is képesek legyenek ebben a megközelítésben szemlélni azokat. Emellett természetesen a tárgy jelentős szakmai tájékoztatás nyújtásával erősítette a vitakészséget azon a területen, amely a többoldalú emberijog-védelem és az egyes nemzetállamok ilyen tárgyú szabályozása közötti különbségekre és ezek határaira összpontosít.

Hallgatói vélemények:

„Nagyon érdekes, hiánypótló kurzus. Sulyok Márton tanár úr nagyon felkészült, rendkívül kedves és segítőkész oktató. Mindig nyitott volt a párbeszédre.” „Még többet.” „A tárgy nagyon összetett és sokrétű volt, mind az érintett témákat, mind a meghívott előadókat tekintve. Ezek az alkalmak kiemelkedő színvonalúak voltak és kifejezetten sok lehetőség volt a meghívottaktól való kérdezésre.”

Angol jogi szaknyelv (Dr. Sulyok Márton): A tárgy célja az volt, hogy a hallgatóknak bevezető jellegű betekintést nyújtson a jogi szakfordítás és az erre épülő nemzetközi szintű szakmai kommunikáció alapjaiba és kihívásaiba, számos jogterület szabályozását és ezek szakkifejezéseit érintve. Egyszerre elméleti és gyakorlati irányultságú betekintést adott az angol jogi szakkifejezésekbe, szaknyelvbe és szakfordításba különböző eseteken, szövegeken keresztül, tevékeny hallgatói részvételre és önálló munkára építve. A tárgy érdekessége egyben szükségességével is összefüggött, annak céljára figyelemmel: a magyar jogi képzés még nem teljesen sajátította el és ismerte fel – a posztgraduális szintet leszámítva – az angol jogi szaknyelvi oktatásának alapvető szükségességét a jogi tanulmányokkal egyidejűleg. Ezzel is igyekszünk munkaerőpiaci előnyt biztosítani a hallgatók számára. 

Hallgatói vélemények:

„Elég régóta beszélek angolul, de a jogi szövegek fordítása mindig is gondot jelentett számomra. Ezen az órán viszont sok hasznos fogódzót kaptam, valamint tippeket ezzel kapcsolatban, amiket azóta folyamatosan használok is mind az egyetemi képzésben, mind a munkám során.”

„A jogi szaknyelv ismerete elengedhetetlen a mai világban, Sulyok tanár úr pedig a karantén kihívásaival megküzdve online is biztosította számunkra, hogy a mindennapi jogi munka során felmerülő legfontosabb kifejezésekkel, szavakkal megismerkedjünk. Az órák viszonylag kisebb létszáma és családias jellege miatt mindenki szóhoz jutott, illetve egyéni figyelmet is kaptunk valamennyien.”

Vendégelőadók:

Dr. Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztályának munkatársa (2020. november 10.): Vendégünk Magyarország egyedüli jogi képviselője a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, így ennek a különleges munkakörnek a napi és eseti feladatairól beszélgetett a hallgatókkal.

Dr. Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája, az Alkotmánybíróság volt elnöke (2020. november 18.): A Strasbourg Budapesten és Budapest Strasbourgban címet viselő háttérbeszélgetés alkalmával Paczolay bíró úr a Közjogi Műhely vendégeként a nemzeti alkotmánybíróságok előtti és az EJEB előtti döntéshozatali folyamatokról, ezek egyes szereplőinek feladatköréről, jelentőségéről beszélt a hallgatóknak, rávilágítva az intézmények működésének különbségeire is.

Dr. Darák Péter és Dr. Sulyok Tamás, a Kúria elnöke és az Alkotmánybíróság elnöke (Nov. 26.): A Jószomszédi (v)iszony – A Kúria és az Alkotmánybíróság kapcsolata elnevezésű beszélgetőesten az elnökök a rendszerváltásig visszatekintve elemezték a két csúcsbíróság viszonyának történetét, valamint az Európai Bírósághoz fűződő kapcsolataikat. 

Dr. Molnár Tamás, az EU Alapjogi Ügynökségének munkatársa (2020. december 2.): Előadónk gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy az uniós jogban miből fakad és mit kíván meg az emberi jogok, alapjogok védelme. Az Alapjogi Charta alkalmazásáról és az uniós jogon túli nemzetközi standardok alapjogvédelmi szerepéről is szó esett.