„Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki” – hangzanak Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos és biokémikus szavai. Ennek szellemében a Nemzetközi Jogi Műhely legfontosabb célkitűzése, hogy a hallgatók a tárgyi tudás elsajátításán túl a nemzetközi jog azon sajátos összefüggéseit is lássák, amelyek nélkülözhetetlenek világ működésének megértéséhez és ezzel együtt Magyarország számára is alapvető fontosságúak. Olyan talpraesett, a világot ismerő és tájékozott jogászok képzése a cél, akik éppen úgy feltalálják magukat Genfben, Hágában, Stockholmban, New Yorkban vagy Szingapúrban, mint Budapesten vagy Kolozsvárott, és magyar látásmóddal képesek szemlélni és értelmezni a világot.
A Nemzetközi Jogi Műhely kutatásainak középpontjában azok a gazdasági globalizáció jelenségéhez kapcsolódó nemzetközi jogi – így például beruházásvédelmi, kereskedelmi, emberi jogi, a környezet és kulturális értékek védelméhez tartozó – kérdések állnak, amelyek a közép-európai régió számára különösen jelentősek. Ugyanakkor a Műhely a világ változó kihívásai és a hallgatói kezdeményezések alapján bármely olyan témát felkarol, amely a nemzetközi közjoghoz, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogához vagy az európai joghoz tartozik. A hagyományos kurzusokon és tanulmányi elvonulásokon túl a hallgatók kutatóműhelyi munkán és versenyfelkészítésen is részt vehetnek, amelyeken a Műhely felkérése és szervezése alapján neves hazai és külföldi jogászprofesszoroktól tanulhatnak.
A nemzetközi jog időszerű kérdései
Eszmecsere nemzetközi jog időszerű kérdéseiről, amelynek keretében lehetőség nyílik kutatási konzultációra és kutatások ismertetésére is.
The Spirit of International Law
A kurzus célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve tárgyalja a nemzetközi jog jellegadó sajátosságait, forrásait, szerkezetét, alapvető elveit, fő értékeit, a nemzetközi jogalkotás természetét, valamint a jogalanyok bővülésének és a nemzetközi jog fragmentációjának következményeit. A kurzus ezeket a kérdéseket a jelenkori világpolitikai kihívások, így gazdasági globalizáció összefüggései között vizsgálja.
A World Made New
A kurzus célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve állítson emléket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, és ennek keretében tárja fel a nemzetközi jog paradigmaváltását jelképező dokumentum elkészítésének kalandos történetét, az éjszakába nyúló vitáit, valamint a nyilatkozat későbbi hatását és az annak alapján kiépült nemzetközi emberi jogi rendszert övező kiritkákat és legfontosabb kihívásokat. A kurzus elemzi, hogy az emberi jogok miért töltenek be meghatározó szerepet a jelenkor közéleti gondolkodásában, és ennek milyen szerteágazó következményei vannak. A jelenkor kihívásai között törekszik vizsgálni a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás szerepét, valamint a jogi igényének elszaporodásának jelenségét.
Globalization Through International Law
A kurzus megvilágítja a nemzetközi jog azon területeit, amelyek tartópillérként szolgálnak a gazdasági globalizáció felíveléséhez. Így terítékre kerül a tőkeberuházások nemzetközi jogi védelme, a nemzetközi kereskedelmi jog, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetek működésére vonatkozó sajátos joganyag. A kurzus célja, hogy kritikai szemmel tárja fel e jogterületek működési mechanizmusait, az államok szuverenitására, valamint a nemzetközi jog többi, feltörekvő területére gyakorolt hatásait és kapcsolatát. A kurzus homlokterében álló kérdés, hogy a nemzetközi jog e területei milyen hatást gyakorolnak az állami szuverenitásra és közérdekvédelmi szabályozásra, illetve milyen kapcsolatban állnak a nemzetközi jog többi területével. A kurzus további célja, hogy elemezze azokat a jelenleg zajló reformelképzeléseket, amelyek mind az anyagi jogi szabályok, mind pedig a vitarendezés terén olyan harmonikusabb és integrált látásmódot kínálnak, amely a gazdasági globalizáció térnyerése során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetközi jog valamennyi területét és szabályát.
Cultural Heritage in International Law
A kurzus célja, hogy az egyetemi képzést kiegészítve világítsa meg a kultúra nemzetközi jogi védelmének jelentőségét és eszközeit a gazdasági globalizáció, valamint az annak alapjául szolgáló nemzetközi jogi szabályrendszer megerősödésének korszakában. A kurzus elsődlegesen a nemzetközi beruházásvédelmi jognak a kultúra védelmére gyakorolt hatásait veszi szemügyre, és ennek érdekében elemzi a nemzetközi jog e két különálló területének kapcsolódási pontjait. Betekintést nyújt a kultúra, a kulturális és civilizációs örökséget védő nemzetközi joganyag fejlődésébe és jelenlegi szabály- és intézményrendszerébe. A kurzus célja, hogy kritikai szemmel tárja fel e jogterületek működési mechanizmusait, illetve elemezze azokat a jelenleg zajló reformelképzeléseket, amelyek akár az anyagi jogi szabályok, akár a vitarendezés terén olyan harmonikusabb és integrált látásmódot kínálnak, amely a gazdasági globalizáció térnyerése során nagyobb hangsúllyal veszi figyelembe a kulturális örökség megőrzésének szempontjait.