Technológiai Jövők Műhely

A negyedik ipari forradalom kihívásai és a Műhely missziója

A napjainkban zajló negyedik ipari forradalomban, – épp úgy, mint a korábbi technológiai korszakváltások idején, – egyszerre sok, egymással szorosan összefonódó jelenség formálja át radikálisan a gazdaságot és a társadalmat. Csupán címszavakban: korunkban új technológiák (pl., Big Data, Mesterséges Intelligencia, Internet of Things, 3D nyomtatás), új gazdaságszervezési elvek (pl. robotizáció, internetes platformokra épülő szolgáltatások), új geopolitikai erőviszonyok (pl. Délkelet-Ázsia felemelkedése és technológiai versenye), új gazdasági csataterek (pl. az autóipar digitalizációja), új fogyasztási minták (pl. közösségi megosztáson alapuló fogyasztás), új dinamikák (pl. startupok és nyitott innovációs ökoszisztéma), új foglalkoztatási modellek (pl. önfoglalkoztatás), és új generációk (pl. az Y és a Z nemzedék) jelennek meg. Ez a negyedik ipari forradalom azonban – szintén hasonlóan ahhoz, ahogyan a korábbiak tették – kitermeli a maga nyerteseit és veszteseit. Magyarország számára alapvető fontosságú kérdés: miként lehet nyertese ennek a korszakváltásnak? 

Ma a hazai közgondolkodásban és szakpolitikai vitákban egyre inkább megerősödni látszik az a gondolat, hogy nálunk is elérkezett az idő egy olyan gazdasági növekedési pályára való átállásra, amit már az innováció és a technológia vezérel. Ennek a stratégiai váltásnak a sikere javarészt azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek megérteni a negyedik ipari forradalom kihívásait és miként tudunk gyakorlati szakpolitikai válaszokat adni ezekre a kihívásokra. 

Az MCC Technológiai Jövők Műhelye – az oktatás és a kutatás egységét megfogalmazó humboldti eszményt és a modern think tank-ek működési elvét követve – ehhez kíván hozzájárulni a maga eszközeivel. Így a kollégisták az oktatás során nemcsak elsőkézből juthatnak hozzá a legfrissebb elméleti irányzatokhoz és kutatási eredményekhez, de maguk is a kutatások résztvevői lehetnek, ami együttesen biztosítja azt, hogy mind itthon, és mind külföldön a tudományos, közéleti és szakpolitikai vitákban széleskörű szakirodalomra és tényekre épülő érvekkel vegyenek részt. Ebből következően a Műhelyben egyszerre folyik oktatás, kutatás, és szakpolitikai elemzés.

A Műhely kutatásai

Kutatási munkájában a Műhely sok tekintetben ismeretlen területre lép, hiszen napjainkban még nincs olyan önálló közgazdasági irányzat, amely egységes értelmezési és elemzési keretbe foglalná a negyedik pari forradalom változásait, kihívásait. Ugyanakkor a klasszikus gazdasági elemzések eszköztárával és széleskörű adatbázisok (pl. PATSTAT, ORBIS, Dealroom, IFR, OECD, EUROSTAT) felhasználásával egyre világosabb képet kaphatunk az új korszak (köz)gazdasági szabályairól. Területi léptékét tekintve a kutatási tevékenység kitér a globális világrend átalakulására is, többek között napjaink legnagyobb geopolitikai kérdésére, miszerint az új technológiákban a világgazdaság mely régiója kerül(het) a vezető szerepbe. Végül nem hagyhatók ki a társadalmi hatások sem, annak vizsgálata, hogy a negyedik ipari forradalom miként alakítja át a társadalmat (pl. foglalkoztatás, fogyasztás, életmód) és miként alkalmazkodnak a különböző társadalmak az új technológiákhoz.

A Műhely szakpolitikai elemzései

A Műhelyben komoly feladat hárul a szakpolitikai elemző tevékenységre, hiszen a negyedik ipari forradalom nyertesei azok az országok lesznek, amelyek minél előbb képesek az új korszak kihívásainak megfelelő szakpolitikák kidolgozására és gyakorlati alkalmazásra. A kihívás kettős: egyrészt kezelni kell a negatív hatásokat és kockázatokat (pl. a foglalkoztatásban), másrészt ki kell aknázni a pozitív hatások által kínált lehetőségeket (pl. a termelékenység növekedésében vagy az innovációban). Mivel jelenleg nincs egyedül üdvözítő szakpolitikai válasz a negyedik ipari forradalom kihívásaira, így kiemelt szerepet kap a nemzetközileg sikeres szakpolitikai modellek és országok elemzése.

A Műhely oktatási tevékenysége

Mindehhez szorosan kapcsolódik a Műhely az oktatási tevékenysége, amely döntően négy, egymásra épülő kurzust fog át:

  • A negyedik ipari forradalom paradigmái. A kurzus főbb témái: a korábbi ipari forradalmak tanulságai, az új technológiák (digitalizáció, robotizáció, mesterséges intelligencia) aktuális fejlődési trendjei és alkalmazási területei (pl. Ipar 4.0, platform gazdaság), valamint a negyedik ipari forradalom narratívai (pl. a közösségi megosztásra épülő gazdaság térhódítása, digitális óriások monopóliuma, szupersztár gazdaság). 
  • Az új technológiák és az innováció gazdaságtana. A kurzus főbb témái: az új technológiák makrogazdasági hatásai (pl. termelékenység, GDP, foglalkoztatás), az új technológiák gazdaságszervezési elvei és modelljei (pl. a kétoldalú piacok, hálózati hatások), a globális értékláncok szerkezeti és földrajzi átalakulása, valamint az innováció ’demokratizálódása’ és tömegesedése.
  • Geopolitika a negyedik ipari forradalom korában. A kurzus főbb témái: a nagy gazdasági erőközpontok gazdasági és kereskedelmi viszonyrendszerének átalakulása, az új technológiákért zajló globális verseny, a világgazdaságban kialakuló új, globális léptékű fejlődési törésvonalak (digitális és robotizáció szakadék), valamint a kicsi és nyitott gazdaságok kockázatai és esélyei a negyedik ipari forradalomban.
  • Az új technológiák társadalmi hatásai. A kurzus főbb témái: a jövő munkahelyei, a digitalizáció és a robotizáció következményei a foglalkoztatásban, az atipikus foglalkoztatási minták globális terjedése, valamint az új technológiák alkalmazása a mindennapi életben (pl. okos városok).

Hallgatói vélemények az Iskoláról:

"Kiemelkedő szakmai színvonal, érdekes előadások többek között pénzügyi és gazdasági vezetőktől, akiktől páratlan módon gyakorlatias tudást szerezhetünk, mindezt egy motivált baráti közösségben. Egy pillanat nem volt amikor megbántam volna, hogy a Közgazdasági Iskolába jelentkeztem."

(Lázár Viktor)

"A Vezetőképző Akadémia programtagjaként hallgattam át a Közgazdasági Iskola Betekintő kurzusára, melynek során a magyar gazdaság főbb szereplőinek interaktív előadását hallgathattuk meg a szakterületükről és életútjukról. Vendégeink voltak az adópolitikával, a költségvetéssel vagy az energetikával foglalkozó elemző közgazdászok, illetve vállalkozók, az üzleti élet vezetői. Nagy élményt jelentett a Varga Mihály pénzügyminiszterrel való exkluzív találkozó is. A kurzus során nemcsak a meghívottak életútjába tekinthettünk be, vagy a szakterületük működési logikáját ismerhettük meg, de számos tanácsot is kaptunk huszonévesként tőlük. A Betekintő egyik legfontosabb értékének azt tartom, hogy komplexebb körű látásmódot és reflexiós képességet ad." 

(Mayer Balázs)

„Sokszínű és a világra nyitott társaság vagyunk, akinek tagjait a fejlődés és tudásvágy hajtja. Több különböző tanulmányi területről érkezünk, eltérő szakmai tapasztalatokkal (különböző versenyek, projektek, oktatási munkák), viszont a kurzusoknak és szabadidős tevékenységeinknek köszönhetően mindannyiunk számára új közös területek nyílnak meg előttünk.