Média Iskola

Oktatási megközelítésünk a kommunikáció és médiaismeretek területén a gyakorlat közben elsajátított tudás megszerzését helyezi fókuszba. Munkánk során figyelemmel kísérjük a globális trendeket és arra törekszünk, hogy elismert hazai és nemzetközi kommunikációs szakértőket, vállalati vezetőket, újságírókat vonjunk be a hallgatókkal való munkába.

A média világa és vele együtt az újságírás is gyorsan változik: a hagyományos üzleti modellek ma már nem működnek, a közösségi média komoly kihívást jelent, az újságírás pedig elsősorban a véleménynyilvánítás színterévé vált és gyakran a szerző is politikai értelemben „aktivistaként” viselkedik.

Az is előfordulhat, hogy a jövőben a független újságírás abban az értelemben, ahogyan ma ismerjük, már nem fog létezni. A médiumoknak ki kell találniuk, hogyan tudnak saját termékükkel elegendő pénzt keresni a digitális környezetben anélkül, hogy mindeközben közpénzekre, NGO-k alapjaira, uniós, vagy médián kívüli vállalatok támogatásaira kellene támaszkodniuk. A túlélés kulcsa a hitelesség: a hiteles újságírók megcáfolhatatlan és meggyőző történetmesélése.

A Média Iskola képzései során feltárjuk az általános érdeklődésre számot tartó témák széles skáláját és megtanuljuk, hogyan lehet ezeket lebilincselő történetekké alakítani – akár írásbeli, filmes vagy hanganyagban való megfogalmazásról van szó.

Olyan utánpótlást szeretnénk biztosítani a vállalati szféra számára, akik értéket teremtenek, az általuk képviselt szervezetek irányába bizalmat építenek. Emellett olyan hallgatókkal is dolgozunk, akik nem feltétlenül szeretnének újságíróként, vagy kommunikációs szakemberként elhelyezkedni, de szeretnék jobban megérteni a vállalati kommunikáció világát, valamint fejleszteni szeretnék egyéni kommunikációs készségeiket.

Büszkék vagyunk a Média Iskolában végzett fiatal tehetségekre, akik tanulmányiak során részt vehettek a New York Times, a BBC, valamint az ír és portugál média alkotói munkájában, publikáltak többek között a Mandiner, a Magyar Nemzet, a Blikk, a Háromszék napilap, az nlc.hu, oldalain.

Egykori diákjaink ma már olyan kiemelt szervezetek újságírójaként és kommunikátoraiként dolgoznak, mint a Reuters Hírügynökség, a Libri-Bookline Zrt., a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala, vagy a Miniszterelnöki Hivatal.

Az oldal angol változatához kattintson ide:

Oktatók és kutatók

Koltay András

Szólásszabadság Műhely vezető

Média Iskola

Kálnoky Boris

Média Iskola vezető

Média Iskola

Balatoni Mónika

Kutatótanár

Média Iskola

Ugron Zsolna

Oktató

Média Iskola

Köbli Norbert

StoryLab Műhely vezető

Média Iskola

Ludvig Orsolya Stefanie

Vállalati Kommunikáció Műhely vezető

Média Iskola

Szilágyi Ágnes

Oktató

Média Iskola

Újságírás Műhely

Fotelforradalmárok?

Avagy miért szeretjük a sience fiction vagy fantasy filmeket, könyveket, és miért szeretünk rettegni? Az egyén és nemzet legfőbb lelki tápláléka a kultúra, és annak fogyasztása. Fontos, hogy az állampolgárok, a fiatalok érezzék és értsék saját kulturális gyökerük erejét és forrását, valamint a mainstream kultúrát, annak jellemzőit és csatornáit. Érzékenyíteni kell és lehet őket az igényes és kritikus, inkább tudatos fogyasztói attitűdre, valamint gondolkodóvá tehetők a tartalmi közvetítők által evidenciának tekintett tucatfogyasztás felismerésére. A steeming szolgáltatók, gyártók, kultúra teremtők által közvetített jellemzők bemutatása, a vizualitás és a az érzelmi tartalmak pszichológiai háttere és hatása a mindennapi értékrendünkre és gondolkodásunkra. Ezek állnak, az interaktív előadás középpontjában.

Virtuális vagy virális?

Az utolsó jelentősebb hazai vizsgálat a tömegkommunikáció szimbólumainak elemzéséről még Kapitány Ágnes és Kapitány Iván 90-es években megjelent kötetében olvashattunk először, elemzésekkel, akkori médiatartalmakkal színesítve az elméletet. Napjainkban más platformok, új médiaháború indult el. Az egyik a tulajdonlásban, a másik az elemző algoritmusokban. Mára egészen megváltoztak kommunikációs szokásrendszereink a vizuális környezeti hatások, az egyén egyre bizonytalanabb saját környezetének értelmezésében. Sokszor nem is tudatosítja magában, hogy elméje számtalan szimbólumot, formát és üzenetet tárol egy-egy médiatartalom fogyasztása által. Ezekre keresünk példákat, elemezzük és értelmezzük információs rendszereinkben a nekünk kínált tartalmakat. Ehhez sorvezetőül Denis McQuail tömegkommunikációs társadalmi modellje áll rendelkezésünkre. A virális tartalmak vizsgálata újabb dimenziókat nyit meg a tömegkommunikációban

Színház az egész világ?

A tematika a színházra, mint egyedi művészeti területre koncentrál. A műfaj sajátosságaira, történetiségére és komplex művészeti terek feltérképezésére vállalkozik. Megismerteti a magyar színháztörténet legizgalmasabb részleteit (Pld. Nemzeti lebombázása, Madách alakulása, Víg drámaírói köre). Definiálja a dramaturgiai alapfogalmakat, alkalmazásuk a drámaolvasás terén. Hogyan épül fel egy előadás- színházi stációk (olvasópróbától a bemutatóig). A színház, mint komplex műfaj ( rendező, tervezők, írók, színészek, kellékesek, táncosok... szereplők és feladatkörök a magyar színházi életben Legrangosabb színházi emberek a nagyvilágból ( Brook, Mnuschkin, Giorgo Strehler, Taub János, Grotowski)