Olvasási idő: 2 perc
A kommunikáció szerepe napjainkra rendkívül felértékelődött, legyen szó írásos tartalmakról, beszédről vagy viselkedésről – összetettségét és sokszínűségét mutatja, hogy önálló tudományként van jelen – emelte ki Ludvig Orsolya Stefanie, a Média Iskola Vállalati Kommunikáció Műhely vezetője a zalaegerszegi MCC-ben tartott előadásában.
A Libri kommunikációs vezetője emlékeztetett, a kommunikációhoz, azaz konkrétabban az ismeretátadáshoz és -szerzéshez való viszonyunk életünk során folyamatosan változik: míg gyermekkorban a feltétlen bizalom jellemzi az elhangzott információk befogadását, addig kamaszkorban a megkérdőjelező attitűd lesz erőteljesebb. Minél inkább kitárul előttünk az ismeretek világa, annál inkább képesek leszünk a felénk érkező információk szűrésére, szelektálására, szofisztikáltabb megítélésére - hangsúlyozta.
Ludvig Orsolya szerint manapság annyi információ zúdul ránk minden pillanatban, minden platformon, annyi a téves vagy gyakran tudatosan hamis információ, hogy nehéz átlátni és eldönteni, kinek és minek hiszünk még. Az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt 20 év felmérései szerint az üzleti szféra szereplőinek általában még hisznek az emberek. Mivel ennyire eltorzult a fókusz és ekkora súllyal bírnak a nagyvállalatok, a felelősség is hatalmas lett az üzleti élet szereplőin.
A mindennapok hatékony kommunikációjához is adott útmutatót az egyébként a Libri marketing és kommunikációs igazgatójaként dolgozó szakértő: a kommunikáció sikere és hitelessége sokszor a legegyszerűbb alapvetésekben rejlik. Az őszinteség, az interperszonalitás, a non-verbális kommunikáció és egymás meghallgatása nagy mértékben elősegítheti eredményességünket az információ szerzés és -átadás, sőt életünk minden területén - tette hozzá.
