Újságírás Műhely

2022 tavaszi félév kurzusai

Kálnoky Borisz

Chief editors at Media School

Content: After an introductory lesson, the chief editors of four Hungarian media outlets each spend two lessons with the students: Mandiner, Blikk, azonnali.hu and Magyar Nemzet.

The editors first introduce their work and their media outlet. Students then propose subjects for articles, which are discussed and refined with the editors. Students then write their articles. One week later the editor returns to discuss the texts with the students. The best articles are then published in the media outlet.

Aim: This course aims at strengthening cooperative ties between Media School and media outlets. It allows students to better understand how real life journalism works, and to get to know actual media firsthand. For the best of them, who succeed in getting their work published, it provides strong positive feedback: They now understand they have what it takes to become an actual journalist.

At the end of the course, we analyse why the articles that got published were better than the others, and draw conclusions for our future work.

 

Foreign correspondent

This course aims at introducing students to writing about foreign subjects for Hungarian media. What is relevant for the Hungarian public, how do we collect information and find foreign experts that we can quote on specific subjects? Foreign journalists and experts join the course to share their insights and knowledge.

 

Julius Strauss

Breaking News: Reading and Writing the International News as it Happens

Breaking News is a course designed to teach students a fluid understanding of international news, how to digest it, and how to write the news quickly, concisely and in English. The course content is determined by current news events. This is a practical course without a weighty theoretical component. Students are encouraged to follow and read: the BBC, Fox News, The New York Times, The Economist, The Spectator, and others as appropriate. During the first half of each class we consider the most important international story or stories of the week from the perspectives of different media. During the second half of the class, we look at articles that students have submitted and ways they can be improved. The professor writes regularly for the Spectator and was a long-serving correspondent for The Daily Telegraph.

 

Covering Modern Jihad, the Middle East and Afghanistan in the Age of Terror

This course is designed to teach an appreciation and understanding of war and war reporting with specific reference to international political jihad between 1979 and 2021. The course begins with a look at the dawn of modern jihad as a political ideology with the Iranian Revolution in 1979. It then goes on to examine the various Afghan and Iraq wars. It tracks the emergence of the Afghan mujahideen, al Qa'eda, AQI and ISIS. The professor was a long-serving war correspondent in Iraq and Afghanistan as well as a Nato political officer in Afghanistan and uses his on-the-ground experience to inform his lectures. The course content includes discussion of modern war reporting, using print articles, photos and video. The professor writes regularly for the Spectator and was a long-serving correspondent for The Daily Telegraph.

 

Volf-Nagy Tünde

Televíziós és rádiós műsorvezetés

A kurzuson nemcsak a televíziós és rádiós műsorkészítésbe láthatnak be a hallgatók, de a közszereplés, a nyilvános beszéd, a kommunikáció alapelveit is elsajátíthatják.

Mivel a közlés 7 százaléka verbális, 38 százaléka vokális, 55 százaléka vizuális információ, olyan fontos kérdésekre találhatnak választ, mint például hogyan beszéljek a kamera előtt, hogyan építsem fel a mondandómat, hogyan találom meg a saját hangomat, milyen beszédtechnikai gyakorlatok segítenek a bakizás megelőzésében?  Mit vegyek fel, hogy hiteles legyek? Hogyan viseljem a hajamat, mit ne viseljek, ha kamera elé állok? Milyen szempontok alapján válasszam meg a hírforrásomat, mennyire lehetek szubjektív egy riportban. Hogyan lehet elegánsan feltenni a legkínosabb kérdéseket is és hogyan lehet elegánsan megválaszolni? Mit tegyek, ha hibázok a nyilvános beszédben, hogy ne veszítsek, hanem nyerjek vele? Hogyan kezeljem a lámpalázamat, az indulataimat és mennyire beszéljek hangosan? Miért ne adjak interjút pezsgőspohárral a kézben vagy a falhoz közel állva és milyen testtartással érem el, hogy a riportalanyom megnyíljon vagy éppen bezárkózzon. Ezekre a kérdésekre nemcsak annak érdemes megismerni a választ, aki újságíró akar lenni, hanem valamennyien kerülhetünk a kérdező vagy éppen a válaszadó pozíciójába. Mindezt nemcsak elméletben, hanem helyzetgyakorlatokkal, interjúszituációkkal a valós igényekhez és kihívásokhoz igazítva.

 

Balatoni Monika kutató tanár

Fotelforradalmárok? A streaming szolgáltatók hatása a fiatalokra (Netflix, YouTube, HBO)

A kurzus célja volt közelebbről megismertetni az MCC-s diákokkal a tömegkommunikáció jellemzőit, és társadalmi hatásait. Valamint egy új fogalomkört bevezetni, ami az enkulturáció, azaz a kultúra értékközvetítő szerepe. Fontos, hogy érezzék és értsék saját kulturális gyökerük erejét és forrását, valamint a mainstream kultúrát, annak jellemzőit és csatornáit.

Érzékenyíteni lehet őket az igényes fogyasztói attitűdre, valamint gondolkodóvá tehetők a tartalmi közvetítők által evidenciának tekintett tucatfogyasztás felismerésére.

A tömegkommunikáció fogalmával, jellemzőivel, a tömegkommunikációs eszközökkel, csatornáival, valamint  társadalmi rétegeivel foglalkoztunk elméleti háttérként. Majd a

YouTube tartalmak elemzésével és alkalmazások jellegzetességeivel, fogyasztói szokásokkal folytattuk a félévet. Ebben a témában készítettünk a csoporton belül egy felmérést az alkalmazáshoz kapcsolható szokásokról és ismeretekről. Ezt követte  a streeming szolgáltatók egyik jeles képviselője a Netflix szabályzatának, strukturáltságának vizsgálata, egy-egy sorozat, mint a Squid Game vagy Money heist – üzeneteinek, képi megfogalmazásának és tartalmának társadalmi hatásvizsgálata, az enkulturációs folyamat megismerése, elemzése.

Végül, Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója volt a vendégünk, hogy a színház jövőjéről beszélgessünk, továbbá szó esett a színház új kísérleti műfajáról, a Film-Szín-Játékról, magyar írókról, és a művészet hatásairól. A kurzus zárásaként egy felmérést végzünk, hogy milyen a fiatalok médiahasználatra vonatkozó ismerete és szokása, melyet a hallgatókkal együtt készítünk, és reményeink szerint egy kötetlen beszélgetés formájában megismertetjük majd az MCC más kurzusainak hallgatóival.

 

Szalai Szabolcs

Online-Újságírás

A hallgatók gyakorlati és elméleti tudást szerezhetnek az online újságírásról, amelynek segítségével lényegretörő útmutatót kapnak a modern médiában való munkavégzéshez. A képzés elsősorban a gyakorlatra összpontosít, olyan tanácsokat ad a hallgatók számára, amelyek a mindennapi újságírói munka során merülnek fel. Mi is számít hírnek egy online médium esetében? Milyen nyelvezetet érdemes használni? Milyen forrásokra érdemes támaszkodni és hogyan kell őket kezelni? Milyen technikai eszközök segíthetik egy szerkesztőség munkáját a XXI. században? Milyen kihívások elé állítják a közösségi médiumok az újságírókat? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat a hallgatókkal a kurzus során.


2020 őszi félév kurzusai

Az újságírás mestersége

Oktató: Boris Kálnoky

A hallgatók elsajátítják és gyakorolják az újságírás alapjait. Megismerik az alapelveket, a gondolkodási irányzatokat, az objektivitást/szubjektivitást, az etikai normákat, a témaválasztás módját, a tudósítás és az interjúkészítés mikéntjét. Különös figyelmet fordítanak a legjobb nemzetközi gyakorlatokra, valamint az újságírói kultúrák közötti különbségekre német, francia, angolszász, magyar területen. A hallgatókat tapasztalt hazai és nemzetközi újságírók oktatják és segítik. A résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai gyakorlatra pályázzanak a hazai és nemzetközi partnermédiában.

A résztvevők műhelymunka keretében sajátítják el, hogyan lehet írott újságírói tartalmat létrehozni, és lehetőséget kapnak a publikálásra. A hallgatók heti rendszerességgel feladatokat kapnak, és a kurzus végéig önállóan írnak egy további cikket az általuk választott témában.

Igazságkeresés, tényellenőrzés, annak megértése, hogy a nyilvánosság számára mi a fontos és/vagy érdekes, a tények megértése, közlése könnyen érthető módon.

A kiváló íráskészség számos szakterületen fontos. Kurzusunk során a hallgatók megtanulják artikuláltan, meggyőzően kifejezni magukat. Az újságírás szempontjából: a klasszikus újságírás hanyatlóban van, fontos visszatérni a szakma alapjaihoz. Ha az olvasók nem bíznak abban, hogy a média helyesen tájékoztatja őket, az gyengíti a demokrácia alapjait.

Nagyon kis csoportokban végzett munka, intenzív, személyes konzultációk, a házi feladatok nagyon gondos átolvasása, a hallgatókkal a munkájukról folytatott mélyreható beszélgetések, fokozott figyelem a hallgatói inputokra, a hallgatók partnerként való kezelése a jó újságírói teljesítmény elérése érdekében. Száz százalék gyakorlati munka, elmélet csak menet közben.

Vendégelőadók

Steiner Attila: Interjú Steiner Attilával
2020. szeptember 29.Interjú a klímapolitikáról.
A hallgatók interjút készítettek, megírták a szöveget, amelyet a Corvinák blogon tettek közzé.

Farcádi Botond: Helyi újságírás Erdélyben
2020. október 22.
A helyi média és szerepe a közösségépítésben.

Ralf Schuler: A Corona erősíti a populizmust
2020. november 11.
Ralf Schuler (Bild) német újságíró előadást tartott a bulvárújságírásról és a populizmusról. Előadásának szövege a Corvinák blogon jelent meg.

Jeszenszky Géza: Interjú Jeszenszky Gézával 
2020. november 19.
A Médiaiskola egyik hallgatója bemutatta az osztálynak Jeszenszky Géza volt külügyminisztert, és online interjút készített vele.

Nicolas Hénin: Haditudósítóból túsz
2020. december 4.
Nicolas Hénin francia újságíró beszámolt a hallgatóknak az Iszlám Állam túszaként szerzett tapasztalatairól.

Tanulmányi kirándulások    

Mohács
2020. október 10.
Pap Norbert kutató és Hóvári János történész az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatosan folyó régészeti kutatásokkal ismertette meg a hallgatókat. A hallgatók feladata egy riport megírása volt. A legjobb szöveget a Corvinák blogon tették közzé.

Máltai Szeretetszolgálat
2020. október 28.
A Médiaiskola meglátogatta a Miklós utcai hajléktalanszállót. A hallgatók feladata egy beszámoló megírása volt.

Steiner Attila 2020. szeptember 29.

 

Ralf Schuler 2020. november 11.

Máltai Szeretetszolgálat, 2020. október 28.

Tudósítás háborúkról és konfliktusokról

Oktató: Julius Strauss

A kurzus rövid távú céljai a következők:

  • Ösztönözni a háborúkról és konfliktusokról szóló modern tudósítások jelentőségének felismerését és megértését.
  • A háborúkról és konfliktusokról szóló modern tudósítások különböző aspektusainak megvitatása, beleértve a logisztikai, a kockázatkezelési és az etikai kérdéseket. 
  • Az 1989 utáni jelentősebb háborúk és konfliktusok rövid áttekintése és a vonatkozó alapvető ismeretek elsajátítása. Az esettanulmányok a boszniai háborút, a koszovói háborút, az albániai, szerbiai, grúziai és ukrajnai forradalmakat és felkeléseket, az oroszországi csecsen terrorizmust, az afganisztáni háborút, valamint az Egyesült Államok által vezetett iraki megszállást és az azt követő lázadást, az ISIS-t és Szíria összeomlását vizsgálják. 

A hosszú távú célok a következők:

  • Érdeklődést kelteni a harcvonalbeli újságírás iránt, akár hírszolgáltatóként, akár fogyasztóként.
  • A háborúkról és a konfliktusokról szóló média tudósítások megfelelő értékeléséhez, bírálatához és megfelelő megítéléséhez szükséges készségek és ismeretek biztosítása.
  • Megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek a háborúkról és a konfliktusokról szóló tudósítások megfelelő megítéléséből adódnak, beleértve az értékeket, etikai kérdéseket, a korrektséget, az őszinteséget és az emberséget.

A kurzus középpontjában az áll, hogy a média miként tudósít háborúkról és konfliktusokról, a boszniai háborútól kezdve a szeptember 11-i támadást követő iszlamista terror elleni háborúig. 

A hallgatók az előadó lendületes helyszíni beszámolóin, valamint a terület legnevesebb újságíróinak munkáin keresztül ismerkednek meg ezekkel a konfliktusokkal. 

Talán még ennél is fontosabb, hogy a kurzus során lehetőség van a médiatudósításokkal kapcsolatos általánosabb kérdések megvitatására, úgymint etika, méltányosság, logisztika, értékek, őszinteség és emberség.

Vendégelőadónk a londoni Daily Telegraph-nál volt hosszú ideig haditudósító. Több háborúról és konfliktusról is tudósított a Balkánról, a Közel-Keletről, Afrikából, a volt Szovjetunióból és Afganisztánból. Ebből a háttérből adódik, hogy előadásait hitelességgel tudja átitatni és saját frontvonalban töltött időszakának anekdotáival tudja színesíteni.

Számos olyan barátja és munkatársa van, akik nemzedékük legjobb újságírói közé tartoznak, és széleskörű ismeretekkel és rálátással beszélhetnek a hallgatóknak munkájukról.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a haditudósítások tanulmányozása szűk réteget érdeklő, az átlagos hallgató számára kevés gyakorlati hasznot hozó téma. De a téma vizsgálata a modern élet számos aspektusát érinti, amelyek meghatározó ismeretet jelentenek az elme számára. 

Haditudósítóként stresszes állapotban kell többféle szándékot egyensúlyba hozni: többek között etikai megfontolásokat, az elfogulatlan igazmondást, emberséget, értékeket, pontosságot. 

Arról is van szó, hogy kemény és kihívásokkal teli környezetben kell működni, és megtanulni a nehézségekkel, a saját vagy mások veszteségével, szenvedésével való szembenézés értékét. A háborús tudósítások tanulmányozása lehetővé teszi e kérdések intenzív, élénk és gyorsított formában történő megvitatását.

Végül a háború szinte mindig érdekek és/vagy értékek ütközésének eredménye. Ez egy olyan dinamika, amely az aktuális ügyek és a politika alapjául is szolgál. Az emberi természet mikrokozmoszát kínálja az összes vele járó tanulsággal a hallgatók számára. 

Vendégelőadók

Mark Franchetti: Irak

2020. november 10.

Zoom beszélgetés Mark Franchetti haditudósítóval Irakról szóló díjnyertes történetéről.

 

Thomas Dworzak: Orosz napló - új bejárás

2020. november 23.

1947-ben, amikor a vasfüggöny leereszkedett Európa közepén, John Steinbeck amerikai író és Robert Capa, a híres haditudosító fotós hathetes utazást tett Sztálin Oroszországában. A következő évben kiadták az Orosz napló című könyvet, amely rokonszenves portrét festett a Szovjetunióban élő hétköznapi emberekről, és finoman gúnyolta a Nyugat Kreml-ellenességét. Hetven évvel később Julius Strauss, az MCC vendégelőadója és Thomas Dworzak, a Magnum Photos elnöke rekonstruálta útvonalukat. Ez az előadás erről a projektről szólt.

Mark Franchetti 2020. november 10.

 

Thomas Dworzak 2020. november 23.

Globális média tanulmányok

Oktató: Julius Strauss

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a globális médiával és a szükséges készségekkel. A világ különböző médiarendszereit vizsgálja, különös tekintettel az Egyesült Államokra, az Egyesült Királyságra, Oroszországra és az arab világra. 

A rövid távú célok a következők:

  • Megismertetni a hallgatót a világ különböző médiumaival. 
  • Megismertetni a hallgatókkal a médiában jelenleg meghatározó külföldi történésekkel és a róluk szóló tudósításokkal. 
  • Megtanítani a hallgatónak, hogyan kell új információkat szintetizálni, valamint gyorsan és pontosan írni angolul.

A hosszú távú célok a következők:

  • Alapvető ismeretek biztosítása a médiában tapasztalható eltérésekről világszerte (több esettanulmány felhasználásával), és arról, hogy milyen eltérő célokat szolgál, és milyen eltérő szabályozásnak kell megfelelnie. 
  • Annak megértése, hogy médiában a kulturális értékek miként alakítják a különböző stílusokat és preferenciákat. 
  • Érdeklődést kelteni a külföldi hírek iránt.
  • Alapvető ismereteket adni arról, hogy miként kell külföldről tudósítani egy nyugati orgánum számára.
  • Az angol nyelvű újságírói íráskészség fejlesztése.

Ez a kurzus a globális angol nyelvű újságírás elméletére és gyakorlatára összpontosít, valamint arra a környezetre, amelyben gyakorolják. 

Számos esettanulmány felhasználásával tárgyalja a különböző globális médiumok felépítését és az azokon belüli variációkat. Alapul szolgál a külföldi tudósítások gyors és pontos angol nyelvű megírásához is.

A vendégelőadó hosszú ideig volt a londoni Daily Telegraph külföldi tudósítója. Többek között a moszkvai kirendeltség vezetője is volt. 

Ez a háttér biztosítja azt, hogy magas szakmai szinten és tárgyilagosan tudja a hallgatóknak az alap- és haladó szintű újságírói készségeket oktatni. 

Ez a kurzus módszerében két készségre fókuszál:

  • Megérteni a világ történéseit a különféle nemzetközi médiumok szemüvegén keresztül.
  • Nagy mennyiségű információ szintetizálásának és feldolgozásának képessége, és az információ kiváló írott angol nyelvű termékké alakításának képessége szoros időbeli korlátok mellett.

Ez a kurzus biztos tudományos és gyakorlati alapokat nyújt mindazok számára, akik:

  • szeretnék jobban megérteni a világot, amelyben élünk, és azokat a különféle nemzetközi áramlatokat, amelyek azt alakítják;
  • szeretnék megtanulni, hogyan lehet gyorsan és pontosan írni ezekről az eseményekről angol nyelven, beszámoló, véleménycikk vagy elemzés formájában. 

Nagy hangsúlyt kap a lényegre törő, pontos és magas színvonalú munkavégzés képessége. 

Az órai csoportok kis létszáma nagyon személyre szabott megközelítést tesz lehetővé. Erősen motivált, nagyon jó munkamorállal rendelkező hallgatókról van szó. Figyelembe véve a hallgatók eltérő szintű angol nyelvtudását, ez a közvetlenebb keret lehetővé tette, hogy jobban figyelni lehessen az egyéni különbségekre. Nagyon produktív platform volt ez a hallgatóknak és az oktatónak egyaránt.