Olvasási idő: 3 perc
A Visegrádi Együttműködés 30 éves fennállása alkalmából március 3-án a Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért, a Média Iskola, a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola és a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület (MNIE) közös szervezésben „Németország és a V4-ek: a német Közép-Európa stratégia új dimenziói” címmel tartott online beszélgetést.
Maren Schoening, az MNIE elnöke vitaindító előadásában Németország és a Visegrádi Együttműködés kapcsolatát 3 fő szempontból világította meg: a külpolitika és a gazdaság oldaláról, valamint azon kérdés mentén, hogy Németország hogyan tud hozzájárulni a jó kapcsolatokhoz. Kiemelte: annak érdekében, hogy – többek között – a Brexit és a demográfiai változás által meggyengült Európa erősnek tudjon mutatkozni a világban létrejövő új hatalmi központokkal szemben, az országoknak együtt kell működniük egymással. Ebben a kelet-nyugati és az észak-déli ellentétek leküzdését tartja elsődlegesen fontosnak. A kelet-nyugati törés egyik okaként kiemelte, bár az Európai Unió keleti bővítésével az új tagállamok saját tapasztalatokat hoztak be az EU-ba, azokat sok európai politikus nem sajátította el, és még mindig túlságosan nyugat-európai módon gondolkodnak.
Maren Schoening beszélt a Németország és a V4 közötti virágzó kereskedelmi kapcsolatokról is, amin szerinte infrastruktúra fejlesztésekkel, például a vasúti kapcsolatok javításával lehetne még tovább növelni. A kölcsönös megértés kulcsának a körültekintő párbeszédet, valamint a kis és nagy országok közötti különbségtétel hiányát tekinti.
Dr. Ferkelt Balázs, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola vezetőjének kérdésére Maren Schoening elmondta: úgy látja, Németország mind gazdaságilag, mind politikailag külön országokként, és nem egy tömbként kezeli a régiót. Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kérdésére reagálva kifejtette: Berlinben szerinte túl kevés olyan ember van, aki megérti Kelet-Közép-Európát, és, hogy a Berlin és Budapest közötti pszichológiai távolság túl nagy. Később elmondta, hogy szerinte ezt az ehhez hasonló rendezvények több országban való rendszeres megtartásával, oktatási és munkavállalói ösztöndíjak segítségével lehetne csökkenteni. Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetőjének kérdésére adott válaszával Maren Schoening rávilágított, hogy a nézeteltérések mellett Magyarország és Németország viszonyaiban komoly érdekazonosságok is rejlenek, például amelyek az európai pénzügyeket érintik.
