Németország, Magyarország és a K-kérdés

Február 17-én Dr. Györkös Péter, Magyarország németországi nagykövete tartott online előadást a Mathias Corvinus Collegium diákjainak a Média Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola közös Ambassadors’ Talk című kurzusán.

A téma természetesen a magyar-német kapcsolatok jelene és jövője volt, amelyet a nagykövet nem csak politikai, hanem történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok szemszögéből közelített meg. Györkös szerint ugyanis a magyar-német kapcsolatokról való diskurzust manapság döntően a politikai és a gazdasági témakörök dominálják, azonban a jó gazdasági kapcsolatok és a nagy beruházások sem jöhettek volna létre a két ország között fennálló történelmi és kulturális kapcsolatok nélkül. Ezek a kapcsolatok hagyományosan jónak mondhatóak, melynek jele az is, hogy a magyar emlékek, Gizella királyné sírjától, az aacheni dóm magyar kápolnáján át, a Reichstag-épület 1989-es emléktáblájáig, földrajzilag és történelmileg is átszövik Németországot. Ebben a pozitív viszonyban okozott törést a 2015-ös menekültválság, amelynek kapcsán kirajzolódott, hogy a két ország másképp képzeli el társadalmaik jövőjét. Györkös szerint a viszony normalizálásához fontos lenne, hogy a „Cohabitation”, vagyis a békés együttélés elve érvényesüljön az európai politikai színtéren.

A magyar és német közéletet kölcsönösen mozgató politikai témák mellett szóba került a média szerepe is, mint a két ország viszonyát befolyásoló tényező. Sajnos a német közmédiában rendre jelennek meg olyan egyoldalú tudósítások, amelyek negatív képet festenek Magyarországról, így „hozzájárulva” a magyar-német viszony elidegenedéséhez. A téma jelentőségét mutatja, hogy a média szerepéhez kapcsolódóan érkezett a legtöbb kérdés a közönség részéről. A rendezvény az MCC Média Iskola, a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola és a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért közös szervezésében valósult meg.

Az eseményről készült beszámolónk itt olvasható:

Györkös Péter – Magyarország németországi nagykövete – a magyar-német kapcsolatokról beszélgetett az MCC diákjaival. Az online-előadás a Média Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola által közösen szervezett „Ambassador’s Talks” sorozat második rendezvénye volt, melynek megvalósításában a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért is részt vett.

Dukai Kinga és Boris Kálnoky cikke

„Azt hiszem azt mondtátok, hogy valami exkluzívat ígértetek a diákoknak”, jegyezte meg mosolyogva Györkös Péter nagykövet. „Remélem, hogy sikerült beváltanom a hozzám fűzött reményeket!” Bizony sikerült neki. Hiszen Magyarország berlini képviselője majdnem két óra hosszan beszélgetett az MCC-s diákokkal, habár „csak” online, mégis nyíltan, elevenen, fesztelenül és roppant érdekfeszítően. Ezt megelőzően, február 10-én Johannes Haindl, Németország magyarországi nagykövete tartott előadást és válaszolta meg a diákok kérdéseit. 

Györkös előadása felvonultatta a magyar-német kapcsolat teljes arzenálját: történelmet, kultúrát, gazdaságot és politikát. A következtetés:  Nincs még két olyan ország Európában, amely olyan szorosan és sokoldalúan kapcsolódna egymáshoz, mint Magyarország és Németország.

Az előadás középpontjában természetesen a német szövetségi parlamenti választások aktualitása miatt a „kancellár-kérdés” állt. Györkös szerint a jelenlegi politikai helyzet „egyedülálló a háború utáni Németország történetében”: olyan, hogy a hivatalban lévő kancellár, Angela Merkel, 16 év után nem jelölteti magát újra, a pártja viszont tovább szeretne kormányozni, még nem fordult elő. Merkel utódjának személye Magyarország számára is óriási jelentőséggel bír majd, nem csak a gazdasági kapcsolatok miatt, hanem azért is, mert Németország „centrális hatalommá” vált egy immár „kontinentális Európában”.  

Emellett Németország de facto átvette azt a közvetítő szerepet Európában, amely elméletileg az Európai Bizottság feladata lenne, mondta Györkös. A Bizottság az alapítók eredeti elképzelése szerint a tagállami érdekek kiegyensúlyozásának fóruma lett volna, amely azonban a Juncker-Bizottság óta „egyre nagyobb politikai szerepet vállal”. Emiatt a gyakorlatban, az érdekek közötti közvetítés egyre inkább Berlinbe tolódik át. Györkös példaként említette az uniós költségvetés körül kialakult hosszú vitát: Végül Angela Merkel volt az, aki olyan megoldást talált, amely mindegyik fél számára elfogadható volt.

Györkös utalt Haindl nagykövet úr február 10-i előadására is, amelyben többek között elhangzott, hogy a nagykövet gyakran nem ismer rá saját országára azokból a tudósításokból, amelyeket a magyar média Németországról megjelentet. „Üdv a klubban”, mondta Györkös, hiszen a magyar olvasók már régóta ugyanezt érzik, amikor a német média tudósításait olvassák Magyarországról. Ennek egyik okaként Györkös a német újságírók pártpreferenciáit említette: a közvéleménykutatások szerint ugyanis túlnyomó részük a zöld és a baloldali pártok szimpatizánsa, és egyre kevesebb olyan újságíró van, aki a kereszténydemokratákhoz húz. Továbbá: „Sajnos sokaknál a saját morál és beállítódás távol áll a tényektől”.

Ez a mediális hangulat azért is veszélyes, „mert pont a bilaterális kapcsolatok finom szöveteit roncsolja”. Németországban letűnőben van az a generáció, amely még megélte Magyarország 1989-es határnyitását, és azóta is hálával tekint az országra. Ezért annál fontosabb a megértésen alapuló párbeszéd kialakítása az új magyar és német generációk között. Ellenkező esetben Györkös szerint tartóssá válhat nem csak a politikai, hanem a kulturális elidegenedés is a két ország között.

Mégis, a nagykövet egyelőre nem számít törésre a magyar kormánypárt, a Fidesz és a német CDU között, annak új elnöke, Armin Laschet alatt: Laschetet pragmatikus politikusnak tartja, aki törekszik arra, hogy pártját és pártcsaládját, valamint a keleti és nyugati tagállamokat is összetartsa.