Olvasási idő: 3 perc

„10 lépés szükséges egy sikeres startup ökoszisztéma építéséhez.” - hallhattuk Ahmed Piraiee nyitóbeszédében az MCC Technológiai Jövők Műhelye által megszervezett Lunch Debate keretén belül. Beszélgető partnerével, Jónás Lászlóval, a Design Terminal stratégiai vezetőjével, ezen 10 lépés közül emelték ki és járták körül a legfontosabbakat.

Növekvő problémának mutatkozik a startup világ hírnyerésével és vonzáskörének növekedésével a szektorban tevékenykedő startup-erek, mentorok minőségének hígulása. Bárki alapíthat céget, elmehet pitch-elni, kiadhatja magát mentornak, anélkül, hogy bármi garancia lenne a benne rejlő tudásra. Ennek orvoslása érdekében egyetértés született abban, hogy a startup ökoszisztéma szereplőit definiálni kell. A startup-er vagy mentor cím megszerzéséért Ahmad Piraiee javaslata szerint vizsgát kéne letenni, amely bizonyítványként szolgál az illetők tudásáról. Emellett egy olyan rendszer, hely fontosságát emelték ki, ahol a startup-erek kísérletezni tudnak. Ez tulajdonképpen egy homokozó, ahol tét nélkül próbálkozhatnak és bukhatnak el az új ötletek mentori figyelem alatt.

Az állam szerepe is visszatérő téma volt, és a következő konklúzió született: Az állami támogatás elengedhetetlen, azonban nem direkt, hanem közvetett módon van rá szükség. Nonprofit szervezeteken keresztül kell kiépíteni a kapcsolatot a startup ökoszisztéma és az állami források között annak érdekében, hogy minél gördülékenyebb, hatékonyabb folyamat legyen. A fiatalok szerepe csupán annyi, hogy jó ötletekkel, motivációval járuljanak hozzá a startup világ fejlődéséhez. Ez hiányzik nálunk Jónás László szerint, aki a beszélgetés során kiemelte: nem a pénz, hanem a jó ötletekkel vállalkozásokat indító egyetemisták tömege hiányzik Budapesten.

Ahmad Piraiee 10 lépését a jövő startup ökoszisztémájának megteremtéséhez alább olvashatják:

  1. Létrehozni egy kormány által támogatott, nonprofit szervezetet, amely összekötő szerepet tölt be az ország és a startup ökoszisztéma szereplői között
  2. A startup ökoszisztéma meghatározása
  3. A startup ökoszisztéma szereplőinek meghatározása kategóriák szerint
  4. A startup ökoszisztéma szereplőinek minősítési rendszerének meghatározása
  5. Az induló vállalkozások elismerése a vállalatok osztályaként
  6. A startup ökoszisztéma szereplőinek elismerése az állampolgárság külön státuszaként, egyedi vízummal, adózási és jogi struktúrával
  7. Egy nyílt forráskódú egységes piac létrehozása a startup ökoszisztéma szereplőinek számára, amelyet RL algoritmusok és automatizációk működtetnek, nem pedig vélemények és kézi adatbevitel 
  8. Az nyílt forráskódú egységes piac on-line és off-line, gyakorlati és elméleti fenntartása
  9. Egy nyílt forráskódú homokozó létrehozása az nyílt forráskódú egységes piac és a nyílt piac között
  10. Az nyílt forráskódú egységes piac eredményei alapján aktualizálni az startup ökoszisztéma és startup ökoszisztéma szereplőinek meghatározását, és a kormány által támogatott, nonprofit szervezeteteken keresztül új szabályozást hozni létre

Írta: Káldy Anna