Olvasási idő: 4 perc
Az MCC által szervezett nemzetközi rendezvényre a világ számos országából és jogi kultúrájából érkeztek neves jogászprofesszorok, politikatudósok és nemzetközi bírói fórumok szakértő képviselői, akik a szuverenitást érintő újszerű kihívások, így például a globalizáció, az európai integráció és a digitalizáció kérdéseiben osztják meg gondolataikat.
A jogállamiság 2024-es változata egyesíti a bírák, a militáns csoportok és a „független”-nek állított közigazgatási hatóságok hatalmát. A bírák úgy alkotnak törvényt, hogy közben úgy tesznek, mintha értelmeznék azt. A militáns csoportok követeléseiket a médián keresztül alapvető jogokká alakítják át. A „független” közigazgatási hatóságok a társadalmi tervezés agresszív formáját gyakorolják anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna, a gyűlölet és a dezinformáció elleni küzdelem nevében pedig valójában civilizációs cenzúrát hirdetnek. Teszik mindezt egy olyan globalizált technostruktúra részeként, amely folyamatosan megfosztja a nemzeti szuverenitást a lényegétől” – hangsúlyozta Mathieu Bock-Coté világhírű kanadai szociológus, író, politikai kommentátor a Szuverenitás törvényei című, pénteki konferencián.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója megnyitó beszédében kiemelte Magyarország történelmi küzdelmeit a szuverenitással, különösen a Szovjetunió alatt elszenvedett nyomást, valamint az 1990 utáni jelentős változásokat, amelyek lehetővé tették, hogy Magyarország visszanyerje függetlenségét. A főigazgató hangsúlyozta a minőségi oktatás fontosságát, és megjegyezte, hogy az MCC küldetése a fejlődés elősegítése. A szuverenitás mind az MCC, mind Magyarország számára létfontosságú téma, így az intézmény ideális helyszínt biztosít e kritikus vita számára.
Dr. Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának vezetője, a Nemzetközi Jogi Műhely vezetője hangsúlyozta a szuverenitás megvitatásának fontosságát a mai világban. Rávilágított arra, hogy a szuverenitás az emberek számára azt jelenti, amit a szabadság jelent az egyén számára - lehetővé teszi, hogy saját sorsát kezében tartsa és politikai, kulturális identitását megőrizze.
Nelson Lund, a George Mason Egyetem Antonin Scalia Jogi Karának egyetemi professzora az amerikai szuverenitás történetéről beszélt. Úgy jellemezte az Egyesült Államokat, mint egy erős nemzetet, amely belső nyomásnak van kitéve. Lund a szuverenitást az 1776-os lázadásig vezette vissza, amikor 13 állam kiáltotta ki függetlenségét. A rendszerrel való elégedetlenség vezetett ahhoz, hogy egy konvenció új alkotmányt javasolt, amely valódi nemzeti kormányt hozott létre, amely képes volt a törvények érvényesítésére, a kérdések megoldására saját hatáskörben, és vétójogot biztosított az elnöknek.
„Egy olyan ország, amely fokozatosan elidegenedik az identitásától, a lakossága anómiába, kulturális elszemélytelenedésbe fog zuhanni, és kevésbé lesz képes ellenállni a totalitarizmusnak, amikor az megjelenik. Az a nemzet, amely elveszíti identitását, és otthon kisebbségbe kerül, kénytelen felbomlani, eltűnni a történelem színpadáról.” – hangsúlyozta Mathieu Bock-Coté, aki többek között a Multikulturalizmus, mint politikai vallás és Az identitás városa című könyvek szerzője is.
„Az elmúlt években tanúi lehettünk a brüsszeli hatalomátvételének, és Ursula von der Leyen elnöksége ennek szörnyű példája, amely minden Európát érintő nagyobb válságot megragadott, hogy kiterjessze Brüsszel és az Európai Bizottság hatáskörét.” - fogalmazott Mathieu Bock-Coté. „Vissza kell állítani a nemzeti szuverenitást és a nemzetállamot, és a korunknak megfelelő formában kell azt újraalkotni.” – tette hozzá.
Az első panelbeszélgetésen Nelson Lund (George Mason University), Sergiu Miscoiu (Babes-Bolyai University), Gonzalo Candia, (Catholic University of Chile), az MCC vendégkutatója, valamint Xiaohang Chen (Pekingi University Law School) vitatták meg a szuverenitást a különböző jogi kultúrákban. A beszélgetésen szó esett a nemzetek szuverenitásának fenntartása során felmerülő belső és külső kihívásokról is.
