Olvasási idő: 3 perc
„Ha visszautasítjuk kulturális örökségünk megismerését, elsajátítását és védelmét, akkor irodalmunk érthetetlen, műalkotásaink némák, hagyományaink pedig semmitmondóak lesznek. Kultúránkon keresztül juthatunk el önmagunkhoz, kultúránk teszi lehetővé, hogy fejlődhessünk és alkothassunk” – mutatott rá a Safeguarding Cultural Heritage nemzetközi tudományos konferencia, amely a kulturális örökség jog védelmének feltárását, valamint jelenkori és jövőbeni kihívások megvitatását tűzte ki célul.
A nyolc különböző országból és több jogi kultúrából érkező neves és elismert előadók egyfelől a jogi szabályozás kulturális örökség védelmében játszott szerepét tárgyalják meg, másfelől pedig megvitatták, hogy a jog értékeit részét képezik-e egy közösség vagy ország kultúrájának.
Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának és Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője nyitó beszédében a kulturális örökség időbeliségének jelentőségét emelte ki, amely egy-egy közösség életében identitásteremtő erővel van jelen. Hangsúlyozta, hogy az örökül kapott kultúránk nem bezár és nem korlátoz, hanem éppen ellenkezőleg, rajta keresztül ismerhetjük és érthetjük meg a világot, a kultúránk nyithatja meg a fejlődés és alkotás lehetőségét. Ehhez hasonlóan a jog vívmányai is a kulturális örökség részét alkotják, mint ahogy fogalmazott: „kulturális háttér nélkül a jog csupán szabályok halmaza.”
A konferencia egyik vezérszónoka, Professzor Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora arra figyelmeztetett, hogy az alkotmányos értékek és identitás jelentősége különös súllyal jelenik meg az európai integráció központosító törekvéseinek tükrében. Hangsúlyozta, hogy „a nemzeti és az európai identitást egyszerre kell megőriznünk.” Az európai együttműködésnek olyan intézményi kereteket kell elfogadnia, amely biztosítja az európai nemzetek alkotmányos identitásainak és az európai sokszínűségnek a megőrzését.
A konferencia másik vezérszónoka, Professzor Keun-Gwan Lee, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának tagja a kulturális örökség sokszínűségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy mind a materiális, mind pedig az immateriális kulturális javakat magában foglalja. E sokszínűség egy-egy közösség történelmét tükrözi, így védelme kiemelten fontos a 21. század kihívásai közepette.
A konferencia panelbeszélgetései egyfelől az alkotmányos értékek és identitás kulturális aspektusait, másfelől a veszélyeztett kulturális örökség részeit vitatták meg. Ennek megfelelően szó esett arról, hogy a fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás milyen fenyegetést jelentenek a kulturális örökség emlékeire, és a jogi szabályozás, valamint a nemzetközi intézményrendszer hogyan tud védelmet biztosítani. A konferencia záró panelbeszélgetése pedig az üzleti élet és az üzleti, gazdasági szabályozás hatásait és jelentőségét tekintette át a kulturális örökség terén. Egyebek mellett terítékre kerültek a brit mólók, a svájci sajtok és a magyar borok…
