Olvasási idő: 6 perc
A Közjogi Műhely idén tavasszal is megrendezte elvonulását, amely – a legutóbbi alkalom jogalkotási tematikáját folytatva – Fake-ek és ellensúlyok – Az online dezinformáció elmélete és gyakorlata címet viselte. A 2024. március 7-9. között a Jogi Iskola hallgatóinak szervezett rendezvénynek a győri MCC központ adott helyet. A három nap során a hallgatók szakértők segítségével az online dezinformáció és a véleményszabadság alapjogi és szabályozási kérdéseit járták körül európai és magyar vonatkozásban, különös tekintettel az online platformok szabályozására. Az esemény az országos képzési hét keretében valósult meg, így Győrből, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Debrecenből, de még a Kolozsvári MCC központból is érkeztek jogi iskolás hallgatók.
A meghívott előadók az online térre vonatkozó jogalkotás általános kérdéseitől, a különböző jogterület specifikus problémákig igyekeztek teljes képet adni a témakörről.
A résztvevők érkezése után csütörtökön (03.07.) Dr. Papp János Tamás, a PPKE adjunktusa, az NMHH kutatási szakértője, és Dr. Sulyok Márton, az MCC Közjogi Műhely vezetője gondolatébresztő előadást tartott, melyben a résztvevők megismerkedhettek a dezinformáció különböző fogalmi megközelítéseivel és a téma alapjogi relevanciájával. Ezután Nemere Péter, a Közjogi Műhely junior kutatója ismertette a háromnapos rendezvényen átívelő jogalkotási szimulációs programot, amelyben a résztvevő hallgatók egy fiktív ország, az Arrabonai Nagyhercegség online dezinformációra vonatkozó jogszabályának vitájában vehettek részt.
Pénteken (03.08.) elsőként Dr. Koltay András, az NMHH elnöke, egyetemi professzor, az MCC Szólásszabadság Műhely vezetője beszélt a dezinformáció médiajogi szabályozási kérdéseiről. Az NMHH elnöke az előadásában első kézből osztott meg tapasztalatokat a média hatóságok kérdésben játszott szerepéről és az európai szabályozási törekvésekről, amelyeknek véleményezésében az NMHH is aktívan részt vesz.
A következő előadó, Dr. Csink Lóránt, alkotmányjogász, a PPKE egyetemi professzora a dezinformáció alkotmányjogi relevanciájáról tartott előadást, melyben különböző AB határozatokon keresztül világított rá olyan esetről esetre eldöntendő kérdésekre, mint hogy mi a különbség a tényállítások és a vélemények jogi megítélése között, vagy hogy felelősségre vonható-e az a jelölt, aki valótlan dolgokat állít egy választási kampányban.
Ezt követően Dr. Török Bernát, az NKE Eötvös József Kutatóközpont igazgatója és az Információs Társadalom Kutatóintézet intézetvezetője a véleménynyilvánítás korlátozásának demokratikus igazolásáról és a különböző modern demokrácia elméletek emberképéről beszélt,
majd folytatta a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatának elemzését. Értékelését Robert Post amerikai véleményszabadságkutató dezinformációval kapcsolatos elméletére fűzte fel.
A pénteki nap utolsó előadója, Dr. Bányász Péter az online dezinformáció kibervédelmi és kiberbiztonsági aspektusairól beszélt. Az NKE EJK Kiberbiztonsági Kutatóintézetének kutatója ebben körben olyan gyakorlati példákat ismertetett, mint a jelenlegi orosz-ukrán háború dezinformációs kampányai, a koronavírus járvány elleni védekezést akadályozó összeesküvés-elméletek online terjedése, vagy az amerikai választásokat befolyásoló Pizzagate botrány.
A tartalmas napot a résztvevők a Pécsinger Szőlőbirtok borkóstolójával zárták, ahol a pannonhalmi borvidék boraival és a borászat működésével ismerkedtek meg.
A háromnapos rendezvény utolsó napján, szombaton (03.09.), Dr. Nyakas Levente, az NMHH Médiatudomány Intézet intézetvezetője és Dr. Papp János Tamás az online dezinformáció európai uniós és tagállami szabályozásáról tartott közösen előadást. A Médiatudományi Intézet vezetője a dezinformáció demokratikus folyamatokra való hatásai felől közelítette meg témát és ismertette az uniós önszabályozó rendszerek szerepét az online platformok szabályozásában. Dr. Papp János Tamás pedig a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alkalmazásának gyakorlati kérdéseiről beszélt. Az előadók hangsúlyozták az online óriásplatformoknak, mint a nyilvánosság kapuőreinek felelősségét és a tudatos médiafogyasztás támogatását és oktatását.
A képzési alkalom utolsó előadásában Dr. Miskolczi Barna, főosztályvezető ügyész, a hazai büntetőjogi kodifikáció vezetője, és dr. Monori Zsuzsanna Éva, a Közjogi Műhely kutatótanára, az NMHH Médiatudományi Intézet munkatársa beszélt a magyar büntető törvénykönyv rémhírterjesztés tényállásának elméleti kérdéseiről és a büntetőjog szerepéről a dezinformáció szabályozásában. Dr. Miskolczi Barna azt is kiemelte, hogy a gyakorlatban az emberek nagy mennyiségű hamis információkkal való elárasztása is cenzúraként hathat, azonban ennek a tevékenységnek a szankcionálása sokkal összetettebb.
A rendezvény zárásaként a hallgatók maguk is belekóstolhattak a szakmai vitákba, és érvelésükben alkalmazhatták az intenzív képzésen tanultakat egy fiktív törvényjavaslat parlamenti vitája keretében. A vita keretében három csapatban kellett a hallgatóknak érvelniük az előterjesztő kormány, az Ombudsmani Hivatal és egy közösségi média platformszolgáltató képviselőinek szerepébe bújva. A rendezvényen előadó szakértőkből álló vitát elnöklő bizottság vezényletével a csapatok feladata nem csupán a javaslat támogatása vagy bírálata volt: a hallgatóknak a gyakorlatban dolgozó kodifikátorokhoz hasonlóan egy olyan kompromisszumos szövegjavaslatot kellett összeállítani, amely megfelelt az alapjogi követelményeknek is.
