Both Gábor vagyok, 1995. augusztus 10-én születtem Sopronban, itt nőttem fel és jártam iskolába. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának jogász szakos, negyedéves hallgatója vagyok, ugyanitt korábban politikatudomány szakot végeztem. A jogi iskola tagjaként negyedik évemet töltöm az MCC-s hallgatóként, idén kezdtem meg tevékenykedésemet a Jog és Társadalom Műhelyben. A kutatásomban az adójoggal társadalomelméleti és jogbölcseleti szempontból fogok foglalkozni.

Kutatási téma:

Az igazságos adórendszer és a felvilágosodás jogelmélete

Be kívánom mutatni a magyar adójog rendszerének azon elveit, amelyek a felvilágosodásig nyúlnak vissza. Elsősorban az adójog Alaptörvényben és Stabilitási törvényben fellelhető alkotmányos alapjait, valamint a modern közgazdaságtudomány atyjának, Adam Smithnek a munkáit alapul véve, a jó adó és az etikus adózó kérdéseit körbejárva.

Az Alaptörvény adózás szempontjából több fontos rendelkezést tartalmaz (XXX. cikk, O) cikk), a közteherviselés alapvető szabályait pedig egy sarkalatos törvény, a Stabilitási törvény (2011. évi CXCIV.) határozza meg, az adójogra ennek V. fejezete vonatkozik. Az adórendszer tulajdonságai közül legkorábban az igazságosság, a méltányosság igénye fogalmazódott meg, legmeghatározóbb ezzel kapcsolatban Adam Smith munkássága, mely máig tartó hatással bír a közgazdaságtanban és a jogalkotásban. Mivel a gazdaságfilozófia és az erkölcstan még nem váltak szét a 18. században, ezért A nemzetek gazdagságának megállapításai csak Smith morálfilozófiai okfejtéseit figyelembe véve értelmezhetők helyesen. Az igazságos adó és az etikus adózó olyan valóban releváns és gyakorlati kérdésekkel függ össze, mint a jóléti állam finanszírozása, a gazdasági növekedés, vagy egészen konkrétan az államadósság-szabály.