Új épületet kap a Gellért-hegy

A Munkásőrség volt épülete felújíthatatlan

Az MCC budapesti központja 2001 óta a Somlói út 49–53. szám alatt volt található, 2021 őszétől azonban a Tas vezér utca 3–7. szám alatt található bérelt ingatlanba költözött a tehetséggondozó intézmény. Ennek oka, hogy a mostani Somlói úti épületegyüttes – amely a kommunizmusban a Munkásőrség főhadiszállása is volt – alkalmatlan az MCC egyedülálló tehetséggondozó programjának megvalósításához, energetikai megoldásai, technológiai berendezései elavultak, szigetelés hiányában fűtése tetemes összegeket emészt fel, gépészete menthetetlen. Szakértői vélemények egybehangzóan azt állítják, hogy tulajdonképpen felújíthatatlan, ugyanis már a tervezéskor rossz műszaki tartalommal készült.

Terhelt múltú az épület

Az épület félelemkeltő, erődszerű, hiszen a Munkásőrséget szolgálta, annak a félkatonai szervezetnek volt a főhadiszállása, amely a szocialista-kommunista hatalmi rendszer támogatására hoztak létre, és közvetlen pártirányítás alatt állt. Sokakban a megfélemlítő múltnak, egy tragikus történelmi korszaknak emléket állító betonmonstrum.

1974-ben épült fel a mostani kisebb épület (továbbképző központ és szállás), amelyet Spiró Éva tervezett a Munkásőrség részére. Az egész épület belső és külső minősége már akkor igencsak kétesnek számított. 10 évvel később adták át a Pázmándi Margit tervezte nagyobbik épületet, amely a Munkásőrség országos parancsnokságának és tisztképzőjének központjaként szolgált. Pázmándi épülte saját bevallása szerint sem tartozott a kedvencei közé. A monstrum nem pusztán a története, hanem a kialakítása miatt is egy seb a Gellért-hegy közepén. Nemcsak oktatási intézménynek alkalmatlan, de maga az épület is gyakorlatilag menthetetlen.

Tervpályázat - az MCC biztosítja az átláthatóságot

Helyiségei, óriási terei és szűk irodái nem alkalmasak az MCC, kiscsoportos mentorálási módszerekre épülő tehetséggondozó programjának megvalósításához, az épületek állaga pedig nem teszi lehetővé a további fenntartható használatot: a nyílszárók cseréje ellenére beázik, szigetelése nem megoldott, a betontömbök elválnak egymástól. Mindezek fényében még 2020 decemberében az MCC nyílt építészeti tervpályázatot írt ki egy új budapesti épületegyüttes megtervezésére a Somlói úton. A vonatkozó hazai jogszabályoknak és az európai uniós közzétételi szabályoknak teljeskörűen megfelelve meghirdetett közbeszerzési pályázatra tizenegy pályamunka érkezett, amelyeket egy szakmai zsűri értékelt. Ebben a grémiumban a szakma olyan jeles képviselői kaptak helyet, mint Kálmán Ernő, Szalay Tihamér, Csóka Balázs és Sándor János építészek, valamint Sulyok Miklós művészettörténész és Csány Éva, Budapest I. kerület főépítésze.

A szakmai zsűri 2021. március 31-én két első helyezettet hirdetett, és arról is döntés született, hogy további három pályaművet megvásárol az MCC. A bírálóbizottság álláspontja szerint az első helyezettek épületkoncepciói egyaránt alkalmasak arra, hogy az MCC új épületeit ezek alapján tervezzék meg. Az első helyet nyert pályázók a Napur Architect Kft., valamint a Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda Kft., utóbbiak közös pályázattal indultak. A döntést a Tervpályázati Bírálóbizottság 5 szavazati joggal rendelkező építész tagja egyhangúlag hozták meg, a két nyertes közül csak a NAPUR Architect Kft.-t javasolták meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba. A tervpályázatokról szóló kormányrendelet alapján a bírálóbizottság szakmai döntése végleges, attól az ajánlatkérő nem térhet el.

Az építés hatósági engedélyezése megtörtént, 2023 nyarától pedig megkezdődhetnek a kivitelezési munkák. Az ütemtervnek megfelelően az MCC bízik abban, hogy a 2025/26-os tanévet már a Somlói úti új épületében kezdheti meg.

Városképet meghatározó épület

Az MCC új Somlói úti épülete alapvetően a tervpályázati eljárás során bemutatott épület- és látványtervek alapján készül el, amelyek műszaki tartalommal gyarapodtak, finomodtak, mindez pedig a tervezési folyamat természetes velejárója. Az MCC valamennyi érintett hatósággal, szakhatósággal, így a műemlékvédelemmel is, valamint közműszolgáltatóval folyamatosan folytatott, illetve folytat egyeztetéseket, hogy a megfogalmazott jogszabályi és szakterületi előírások a tervdokumentáció elkészítése, illetve a kivitelezés során is érvényesüljenek. A módosítások az eredeti tervekhez képest nem hoznak jelentősebb változtatást, így egy ikonikus, a közösségteremtő és -szervező funkciókat teljeskörűen magába foglaló, a 21. század követelményeinek megfelelő, ugyanakkor a környezetével, a Gellért-heggyel harmonizáló, a városképet meghatározó épület állhat majd a Somlói úton 2025-től. Mindezt a bírálóbizottság tagjai és a tervező építész is elmondta.

A szakma kiválóságai és az I. kerület is támogatta a nyertes pályaművet

A bírálóbizottság döntésében kiemelt szerepet játszott az, hogy a leendő épület messzemenőkig illeszkedjen Budapest és a környék városképébe, erre a tagok is felhívták a figyelmet, A mostani épület "erődszerű kialakítása, egyfajta markáns beavatkozás a Gellért-hegy lábánál, amely nem a befogadást, hanem a távolságtartást akarja sugallni.” - nyilatkozta Kálmán Ernő Ybl díjas építész, a bírálóbizottság társelnöke. „Ezzel szemben a nyertes tervpályázatok nyitott, befogadó épületeket ábrázolnak […], a Napur Architect Kft. például az épületegyütteshez egy reneszánsz kertet képzelt el, amellyel képes megidézni az emberközpontúságot.”

Fontosnak tartjuk tehát kiemelni, hogy a mostani, szocializmusban emelt, katonai objektumra emlékeztető betonmonstrum soha nem illeszkedett sem a Gellért-hegy létképébe, és rombolta a történelmi épületekkel tarkított budapesti látképet. Éppen ezért döntött úgy a bírálóbizottság is, hogy a magyar építészeti hagyományokhoz illeszkedő tervpályázatot támogatja, amely szervese illeszkedik a világörökségi látképbe. Erről Csány Éva, I. kerületi főépítész is nyilatkozott. Szerinte a tervek egyediek és magas színvonalon születtek, így a megvalósuló koncepció mindenképpen méltó otthona és központja lehet majd a magyar tehetséggondozás ügyének. Kifejtette, a szép tető látványa, a cserepek befogadhatóbbá tesznek egy épületet, nem a magasságot növelik elsősorban. „Én azt nem tartom bajnak, ha nem simul bele a örnyezetébe az épület, hanem meg akarja mutatni magát távolról is.” – tette hozzá.

Jelentősen nagyobb lesz a mindenki számára nyitott zöld terület

Ha megtekintjük az MCC régi épületegyüttesét, a kopárság, a ridegség, a kommunizmus sebei köszönnek vissza, az MCC-nek pedig éppen az a célja, hogy egy mindezzel ellentétes központot hozzon létre. A munkásőrség egykori székhelyét egy olyan épület fogja felváltani, amelyet kívül-belül az igényesség jellemez, és nem utolsó sorban bővelkedik a zöldterületekben. A mostani két épület helyett ugyanis csak egy, a nagyobbikkal közel azonos alapterületű fog állni a telken, így a mostaninál jóval kiterjedtebb lesz a zöldfelület. A központot körülvevő parkot pedig nemcsak dolgozóink és diákjaink használhatják, hanem mindenki számára nyitott lesz.

A nyertes Napur Architect Kft. tervpályázata a bírálóbizottság szerint […] „erős, egyedi, szinte meseszerű módon közelíti meg a tartalmat, környezetét mesekertszerű kárpát-medencei utalásokkal szövi át. Homlokzatképzése, látványai magas színvonalon kidolgozottak. A „C” formájú campus egyszerre befogadó, nyitott, zárt, mégis erőt sugároz.”