Szabó Imre vagyok, az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatója, valamint az MCC Társadalom- és Történettudományi Iskoláján belül a Történettudományi Műhely tagja.
Kutatási témámnak a tanulmányaimban is számomra legérdekesebb magyar történelmi időszak egy olyan szegletét választottam, mely egyszerre részletekbe menő, ugyanakkor ezzel párhuzamosan átfogó jellegű is: A Mohács utáni magyarországi elitváltást. Tulajdonképpen a mohácsi csatát megelőző időszak arisztokrata családjainak összetételét hasonlítom össze a Habsburg-uralom alatt álló 16-17. századi Magyar Királyság világi elitjével, körbe járva azt, hogy Mohács valóban korszakhatár volt-e, mindezt mennyiségi és minőségi viszonylatokban egyaránt.
A történelem iránti érdeklődésem tanulmányaim mellett más kutatásaimban is megnyilvánul, így például a családfa- és családtörténet-kutatásban. Ez utóbbit már évek óta töretlenül folytatom, legyen szó a magyar történelem bármelyik koráról, vagy a társadalom és a Kárpát-medence nemzetiségeinek akármelyik csoportjáról.
Kutatási téma:
Mohács utáni magyarországi elitváltás
Mikor a középkori Magyar Királyság nemességének, világi elitjének tagjairól olvasunk, és azt összehasonlítjuk az újkori Magyarországéval a legtöbbször merőben eltérő családnevekkel találkozunk. Mikor Mohácsra gondolunk, rögtön az jut eszünkbe, hogy ott és akkor ért véget a középkori és kezdődött el a (kora) újkori Magyar Királyság története, ott esett el a király is, valamint a főuraknak is nagy része. Felmerülhet a kérdés: valójában mennyire cserélődött le Habsburg királyaink alatt a világi arisztokrácia? Kutatásomban tehát a magyarországi világi elittel foglalkozom, azon belül is annak összetételével. Két különböző intervallum összehasonlításával pedig azt vizsgálom, hogy a Mohács előtti világi elit, illetve az azt követő Hasburg-dinasztia által uralt Magyar Királyság világi elitje mennyire tér el egymástól az azt alkotó főnemesi családok tekintetében. E két intervallum egyike a (Hunyadi) Mátyás király halálát követő, majd a mohácsi mezőn véget érő Jagelló-kor, vagyis II. Ulászló és II. Lajos uralma (1490-1526), míg a másik az 1601-1608 közötti évek elitjét alkotó családok sora. A végső határ (1608) egyben az országgyűlés felsőházának törvénybe foglalását is jelzi.
