Kozma Gábor Levente vagyok, negyedéves jogász szakos hallgató a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A Magánjogi Műhely tagjaként az aszimmetrikus joghatósági megállapodásokkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálok. Korábban két évig a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának hallgatója voltam. A magánjogi érdeklődésemből adódóan már több ügyvédi irodánál is dolgoztam, ahol gyakornokként a peres és vitarendezési osztály munkáját segíthettem. Következő félévemet az Erasmus pályázat keretei között a KU Leuven jogi karán fogom tölteni.

Kutatási téma:

Az aszimmetrikus joghatósági megállapodások hazai jogi megítélése

A globalizáció következtében a határokon átnyúló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban egyre gyakoribb az úgynevezett „aszimmetrikus” (más néven: „hibrid” vagy „egyoldalú”) joghatósági megállapodások alkalmazása. Az aszimmetrikus „fórumválasztó klauzula” olyan egyoldalú jogosultságot biztosít az egyik félnek, hogy az több állami – vagy akár az állami bíróság és választottbíróság – közül választva érvényesítheti az igényét, míg a másik fél erre vonatkozó szabadsága korlátozott, kizárólag egy meghatározott fórumhoz fordulhat igényeinek érvényesítése céljából. FENTIMAN szerint az ilyen megállapodások elkerülhetetlenné váltak a kereskedelemben, hiszen biztosítják a hitelezőnek, hogy akár az adós székhelye szerinti államban vagy ott indítson eljárást, ahol az adós vagyona található. A szerző szerint ezért az ilyen megállapodások a piaci megfelelő működéséhez is hozzájárulnak, hiszen a bankok könnyebben nyújtanak majd hitelt a vállalkozások számára, ugyanis közel biztosak lehetnek abban, hogy az adós vagyonára vezetett végrehajtás is sikeres lesz. Emellett a hibrid kikötések alkalmazásával szemben számos kritika is felhozható. Jelenleg nincs autonóm Európai Uniós megközelítés az ilyen klauzulákkal kapcsolatban, így az európai államok bíróságai is eltérően foglalnak állást azok érvényességével kapcsolatban. Ez részben a magánautonómia kereteinek eltérő definiálásából, illetve a felek közötti egyenlőtlen helyzet eltérő megítéléséből származik. Az aszimmetrikus joghatósági megállapodások a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek, fontosnak tartom meghatározni a magyar gyakorlat számára lehetségesen követhető irányokat a fórumválasztó klauzulák megítélésével kapcsolatban, hiszen ez még nem kristályosodott ki a hazai joggyakorlatban. Emiatt szükséges megvizsgálni a külföldi bíróságok gyakorlatában felmerülő pro és kontra érveket, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a lehetséges magyar értelmezésnek. Ilyen például, hogy korlátozza-e az aszimmetrikus joghatósági megállapodás az egyik fél tisztességes eljáráshoz való jogát vagy éppen az, hogy a megállapodás eliminálja-e az előreláthatóságot a joghatóság meghatározásával kapcsolatban.