Olvasási idő: 4 perc

„Magyarország új hang az Európa Tanácsban” – mondta dr. Juhász Hajnalka, az ET magyar elnökségének prioritásaiért és a kapcsolódó nemzetközi kapcsolatok építéséért felelős miniszteri biztos.

Az MCC Jogi és Nemzetközi Kapcsolatok Iskolái látták vendégül 2021. április 13-án dr. Juhász Hajnalkát, az Európa tanács Miniszteri Bizottsága magyar elnökségének prioritásaiért és a kapcsolódó nemzetközi kapcsolatok építéséért felelős miniszteri biztost egy hosszabb beszélgetésre a prioritások és kihívásaik tárgyában. A két iskola hallgatói részére nyitott esemény házigazdái Rodrigo Ballester, az Európai Tanulmányok Műhely vezetője és Sulyok Márton, a Közjogi Műhely vezetője voltak.
 
A beszélgetőtársak a bevezetőben pontosították, hogy míg az EU Miniszterek Tanácsának elnöksége és az ET Miniszteri Bizottságának elnöksége első látásra hasonlónak tűnik, a valóságban a tagállamok elnökségei között nincs olyan szoros összefüggés, mint az EU trióelnökségi formátuma esetén. Megegyeztek abban, hogy az egyes elnökségek ezáltal arra kényszerülnek, hogy maguk küzdjenek és dolgozzanak saját prioritásaikon és azokért.
 
A magyar elnökség prioritásai tekintetében, a házigazdák az EU és az ET keresztmetszetében megvalósuló azon erőfeszítésekről kérdezték felváltva a biztos asszonyt, amelyek a nemzeti és etnikai kisebbségek védelme szempontjából relevánsak. E körben különös figyelmet fordítottak a nemrég kudarcot valló Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésre. Válaszaiban Juhász Hajnalka érintette az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének és a regionális és kisebbségi nyelvek kartájának meglévő mechanizmusai vonatkozásában fennálló fejlesztési igények szükségességét, melyekről ezen egyezményekhez kapcsolódó korábbi – jelen megbízatását megelőző – nemzeti szakértői munkája kapcsán beszélt.
 
A beszélgetőtársak kitértek arra a láthatóvá váló eltérésre, amely a polgárok elvárásai és az európai válaszok között észlelhető, nemcsak a kisebbségek jogai vonatkozásában, hanem az Európa határon kívülre helyezett, externalizált humanitárius segítségnyújtáshoz kapcsolódó vallásközi párbeszéd vonatkozásában is, melynek egyik célja, hogy az érintett régiókban csökkentse az ún. push faktorokat. E vonatkozásban a miniszter biztos asszony bemutatta a korábban általa vezetett Hungary Helps program égisze alatt Szíriában és Irakban futó projekteket is. Az ezen a területen megfogalmazott magyar előterjesztéseket „új hangnak” nevezte az Európa Tanácsban és nyilatkozott arról, milyen nehézségei vannak a szükséges támogatás megszerzésének. Az ebben az összefüggésben feltett kérdésre válaszolva, hogy vannak-e jelenlegi és potenciális szövetségesei a magyar elnökség üzeneteinek az ET döntéshozóihoz való eljutás szempontjából, a biztos asszony kifejtette, hogy 2021. nyara kulcsfontosságú időszak lesz e tekintetben, mert Magyarország egyszerre fogja ellátni a V4 együttműködés és az ET Miniszteri Bizottság elnökségét is.
 
Hallgatói kérdésekre válaszolva, a biztos asszony bemutatta a klímavédelem és a kiberbűnözés egyes prioritásait, valamint beszélt az oktatási és tudományos mobilitás új csatornáinak kiépítéséről is, mint az ifjúságvédelem körében fontos prioritásokról.