Olvasási idő: 3 perc

Az egykori svéd minta alapján Közép-Európának, és benne Magyarországnak híd szerep betöltésére kellene törekednie a Kelet és Nyugat közötti viták rendezése terén – hangzott el az MCC Budapest Lectures programsorozat legutóbbi állomásán, amelyen Robin Oldenstammal, a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (SCC) Választottbírósági Intézet igazgatósági elnökével, valamint Korom Veronikával, az ESSEC Business School professzorával és a Magyar Választottbírósági Egyesült elnökével Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője beszélgetett.

A beszélgetés az európai választottbírói fórumok vitarendezési szerepét igyekezett feltárni a Kelet és Nyugat közötti vitákban. A nemzetközi vitarendezések egyik történelmi jelentőségű helyszíne Stockholm. A svéd főváros történelmi jelentőségű helyszíne volt egyfelől a Szovjetunió, annak utódállamai, valamint Kína, másrészt pedig a nyugati államok, köztük az Amerikai Egyesült Államok, közötti nemzetközi viták rendezésének. Az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének építésével kapcsolatos érzékeny vita rendezése példázza, hogy a nemzetközi vitarendezés milyen fontos szerepet tölthet be egy olyan politikailag feszült időszakban, mint amilyen a hidegháború. Robin Oldenstam szerint a stockholmi vitarendezés híd szerepéhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy Svédország semleges maradt a két világháborúban, míg Korom Veronika azt emelte ki, hogy földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése miatt Magyarországnak is ilyen szerepre kellene aspirálnia, mely versenyelőnyt jelenthet a többi választottbírói fórummal szemben.

A moderátori kérdés alapján a beszélgetés rávilágított arra is, hogy a jelenleg zajló ukrajnai háború, valamint az arra válaszként adott európai szankciók milyen hatást gyakorolnak a választottbíróságok működésére. A svéd szakember rámutatott arra, hogy a bírói út igénybevételéhez való jog olyan európai érték, amelyet nem csorbíthatnak a szankciók. Ugyanakkor számos európai választottbírósági intézetnek lobbiznia kellett az Európai Bizottságnál, hogy az uniós szankciós politika alól kifejezetten mentesítse a választottbírósági eljárásokat. Ezzel összefüggésben Korom Veronika azt húzta alá, hogy maguk a szankciók számos kereskedelmi és beruházási választottbírósági vitát eredményezhetnek Kelet és Nyugat között, és szükség lesz erős, semleges helyszínekre, amelyek képesek ezeket a vitákat megfelelően kezelni. A beszélgetés során emellett szó esett az ázsiai, különösen a Szingapúri Nemzetközi Választottbírói Központ megerősödéséről, amely komoly kihívást jelent az európai fórumok számára, és akár a Kelet és Nyugat közötti vitarendezés jelentős részét is átvehet. A szakemberek ezzel összefüggésben azt hangsúlyozták, hogy a versenynek olyan reformokra és újításokra kell sarkallnia az európai választottbírósági intézményeket, amellyel képesek megőrizni eddig elért eredményeiket a Kelet és Nyugat közötti viták rendezésében játszott szerepüket.