A globalizáció egyik nagy ígérete volt, hogy szerte a világon új lehetőségeket teremt és fejlődést hoz. Az ígéret mögött az a feltételezés állt, hogy a transznacionális üzleti működés kiemelheti az embereket a szegénységből, és így olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik számukra közösségeik felvirágoztatását, illetve saját gazdasági és társadalmi víziójuk megvalósítását. A valóságban ugyanakkor ez az ígéret sokszor hamisnak bizonyult. Ahelyett, hogy a helyi közösségek, őslakosok vagy kis országok megerősödtek volna, a nem vagy nem kellően szabályozott globalizáció inkább meggyengítette erőforrásaikat és azon lehetőségüket, hogy élvezzék, megvédjék és továbbadják hagyományaikat, kulturális és civilizációs örökségüket. A szabadkereskedelem, a nagy beruházások vagy akár a nemzetközi pénzügyi intézmények politikája gyakran kiábrándító csalódást okoztak az őslakos közösségeknek, és súlyosan csorbították jogaikat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszer szabályozása számtalan alkalommal szem elől téveszti az ember, a helyi közösségek vagy az őslakosok érdekeit. Hogyan szelidíthető meg a globalizáció ereje és hogyan találhatunk összhangot a gazdasági és a kulturális jogok között? Hogyan vehetik figyelembe a nemzetközi gazdasági jog vitarendezési mechanizmusai az őslakosok vagy a helyi közösségek érdekeit? Milyen intézkedéseket tehetnek az államok és kormányok a szabadkereskedelmi megállapodások keretében az őslakos csoportok védelmében? Milyen reformokra lenne szükség az emberiség sokszínű és közös kulturális örökségének megőrzéséhez? Ezekre és hasonló kérdésekre kíván választ adni Michelle Q. Zang, az új-zélandi Wellingtonban lévő Victoria Egyetem Jogi Karának vezető oktatója, jelenleg Borrin Foundation Justice Fellow, akivel Sándor Lénárd, a MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője beszélget.

Michelle Q Zang az új-zélandi Wellingtonban lévő Victoria Egyetem Jogi Karának vezető oktatója, jelenleg Borrin Foundation Justice Fellow. Kutatási területe a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, valamint az európai jog. Korábban kutatott a NYU Jogi Karán és az Osloi Egyetemen, és emellett dolgozott a Kereskedelmi Világszervezet fellebbviteli tanácsának titkárságán, valamint a King & Wood Mallesons pekingi irdájában.

Sándor Lénárd az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője. Korábban az Alkotmánybíróság főtanácsadója, majd az Európai Parlamentben szakmai tanácsadója volt. Kutatási területe a gazdasági globalizáció nemzetközi jogi dilemmáihoz kapcsolódik.

Regisztráció: ITT!