A modern alkotmányosság a legtöbb államban az emberi jogok elvont fogalomkészletére épül, s ebből adódóan gyakran nélkülözi a történeti szemléletet. Az alkotmányosságról szóló globális diskurzust hasonlóképpen egy olyan univerzalista szókincs uralja, amely az egyes politikai közösségek írott alkotmányának értelmezésekor figyelmen kívül hagyja a történeti összefüggésrendszert. Az alkotmányjog-tudomány ebből a nézőpontból jellemzően szintén inkább az univerzalitásra törekszik, nem pedig arra, hogy az alkotmányos gondolkodást konkrét térbeli és időbeli kereteken belül, kontextushoz kötötten alkalmazza. Az alkotmányossággal kapcsolatos eszmék határokon átívelő áramlása és a nemzetközi standardok terjedése révén ez a globális alkotmányosság vált az elmúlt évtizedekben meghatározóvá. Mindazonáltal számos ellenpélda tanúsítja, hogy a történelem és a kollektív emlékezet alapvető szerepet játszik az alkotmányos alapelvek létrejöttében és formálásában.

Az Egyesült Államokban az alkotmányértelmezés különböző originalista irányzatai elsősorban arra irányulnak, hogy feltárják az alkotmányszöveg eredeti, történeti köznyelvi jelentését. Az Egyesült Királyság íratlan alkotmánya és common law hagyománya szintén elválaszthatatlan a történelmi tényektől és azok alkotmányjogilag releváns értelmezésétől. Noha a magyar jogfejlődés kezdetben a brithez hasonló mederben haladt, a 20. század közepén a szovjet megszállás és a kommunista hatalomátvétel révén áttért az írott, kartális alkotmányon alapuló modellre. Az évszázados alkotmányos tradíciók és a kapcsolódó történeti narratívák ezzel együtt hosszú időre háttérbe szorultak. Idővel azonban fokozatosan újjáéledt a történelem és az emlékezet alkotmányos szerepéről szóló tudományos vita. Ennek egyik legfontosabb lépéseként Magyarország 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényében a történeti alkotmányra visszautaló értelmezési rendelkezések kerültek rögzítésre.

A történelmi narratíva nem csak a kifejezetten történeti alkotmányon nyugvó jogrendszerek tekintetében lehet releváns (Egyesült Királyság), hanem ugyanúgy a kartális alkotmányok egyes rendelkezéseinek értelmezésében is döntő szerepe lehet (USA), vagy az alkotmányban foglalt történeti narratíváknak lehet társadalmi kohéziós, integrációs célja (Magyarország).

A konferencia különböző alkotmányos kultúrákat és jogi hagyományokat képviselő tudósokat ültet egy asztalhoz, akik eltérő álláspontot képviselhetnek abban, hogy a történelem és az alkotmánytörténeti emlékezet pontosan hogyan formálta és formálja az alkotmányértelmezést és az alkotmányos gondolkodást. Azáltal, hogy a konferencia három markánsan különböző nézőpontból vizsgálja a történelem és az emlékezet alkotmányjogi relevanciáját, értékes és konstruktív beszélgetéseket kínál a szakmai közönség számára.

 

Fő előadók:

 

PROGRAM

 

2026. június 10., szerda
Helyszín: Mathias Corvinus Collegium (1113 Budapest, Tas vezér utca 3-7.)

 

  • 15.30 Köszöntő beszédek

 

  • 15.45–17.15 Amerikai perspektívák

 

Lee Strang (Ohio State University)

The Role of (Re)Foundings in Theories of Constitutional Interpretation

 

Marc DeGirolami (Catholic University of America)

Time Immemorial in the Law

 

Christopher Green (Ohio State University)

Is Europe Originalist?

 

 

  • 17.30–18.30 I. Alapvető előadás (Keynote)

 

Randy Barnett (Georgetown University)

Natural Law, Natural Rights, and Originalism

 

 

2026. június 11., csütörtök
Helyszín: Danube Institute (1015 Budapest, Csónak u. 1.)

 

  • 9.30–10.30 II. Alapvető előadás (Keynote)

 

Harshan Kumarasingham (University of Edinburgh): The Sovereignty of History in the British Constitution

 

  • 10.30–10.45 Kávészünet

 

  • 10.45–12.15 Brit perspektívák

 

Asanga Welikala (University of Edinburgh)

Commonwealth Constitutionalism as a Constitutional Civilisation

 

Robert Craig (University of Bristol)

The Common Law's Selective Memory: Ship Money, Royal Prerogative, and the Rule of Law

 

Simon P. Kennedy (University of Queensland) and Ben Saunders (Deakin University)

The Cambridge School and Interpreting Constitutions

 

 

  • 12.15–13.15 Ebéd

 

  • 13.15–14.45 Magyar perspektívák

 

István Stumpf (Mathias Corvinus Collegium)

History and National Identity

 

Márton Sulyok (Georgetown University / Mathias Corvinus Collegium)

History Unraveling the Mystery? Comparing Originalism and Historical Interpretation

 

Kálmán Pócza (Ludovika University / Mathias Corvinus Collegium)

Political Integration through Constitutional Memory?

 

 

  • 14.45 Zárszó

 

A konferenciát az MCC Alkotmánypolitikai Műhelye, az MCC Közjogi Műhelye és az Ohio State University Salmon P. Chase Center szervezte, a Danube Institute támogatásával.

 

Szervezőbizottság: