2024 február eleje óta a Mathias Corvinus Collegium Külgazdasági Műhelyének kutatója. Fő kutatási területe Közép-Ázsia gazdasági, politikai, és társadalmi helyzetének és a régió logisztikai infrastruktúrájának a vizsgálata. Felsőoktatási tanulmányait az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi kar Magyar történelem és Európai integráció Tanszék Történelem karán kezdte, ahol 2013-ban mesterszakosként sikeresen diplomázott. Egyetemi évei alatt tagja volt több kárpátaljai és magyarországi tehetséggondozó szakkollégiumnak. Tanulmányait ezt követően az Ungvári Egyetem Történelem kar Ukrán történelem tanszékének doktori iskolájában folytatta 2015-ig. Ez idő alatt a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár Beregszászi részlegében levéltári forráskutatást végzett és oktatással is foglalkozott. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar Művelődéstörténeti tanszékének PhD hallgatója. A doktori munkájának témája a két világháború közötti turizmus fejlődése Kárpátalján.
Veres Szabolcs
Kutató
E-mail: mutasd
Egyetemi végzettség
Történelem - 2013
Ösztöndíjak
Ungvári Nemzeti Egytem - Ukrán Állami Ösztöndíj - 2008-2013
Genius Jótékonysági Alapítvány - Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium - 2012-2013
Balassi Intézet - Márton Áron Szakkollégium - 2012-2013
Edutus Főiskola - Collegium Talentum Tehetséggondozó - 2013-2014
Díjak
Ungvári Nemzeti Egyetem - Tudományos Diákköri Konferencia, Első helyezett - 2012
II. Keresztény Tudományos Diákköri Konferencia - Esperesi Különdíj - 2015
Ungvári Nemzeti Egyetem - Tudományos Diákköri Csapatverseny, Első helyezett - 2013
Kutatási témák
Közép-Ázsia geopolitikai helyzete a 21. században
A közép-ázsiai országok társadalmi-politikai és gazdasági fejlődése a függetlenséget követően
Kiemelt publikációk
A közép-ázsiai regionális energiabiztonság kérdései és helyzete
In: Eurázsia Szemle (2023)
A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a közép-ázsiai országoknak számos politikai és gazdasági kérdéssel kellett szembenézniük. A legmeghatározóbb problémák egyike a függetlenné vált államok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán) energiaszektorának az önállóvá válása és a közép-ázsiai országok energiapolitikájának jövője volt. A 2000-es évek elmaradottsága, a népességnövekedés, a téli hónapok megnövekedett energiaigénye, valamint a gazdaságok növekvő energiakereslete szezonális áramkimaradásokhoz vezetett rendszeresen az egész régióban. A nehézségek ellenére a régió országai olyan politikát folytattak, amely a külföldi befektetések energetikai fejlesztésekbe történő bevonzását célozta meg. A régió országainak a szénhidrogénforrások európai piacától való távolsága azonban nem tette lehetővé a Közép-Ázsiából nyugatra tartó kőolaj- és földgázvezeték-projektek megvalósítását. Ennek eredményeként Közép-Ázsia országainak energiapolitikáját elsősorban a Kínával és Oroszországgal való együttműködés határozta meg. A tanulmány elsősorban a közép-ázsiai országoke energiabiztonságára fókuszál, ezzel párhuzamosan pedig betekintést enged a régió országainak energiapolitikával kapcsolatos helyzetébe, illetve röviden bemutatja, hogy az érintett országok energiapolitikája milyen energiahordozókra épül.
Kalászatok Kárpátalja múltjából: legendák, életrajzok, forráskivonatok vidékünk történetéből
In: Ungvár (2017)
Szerzők: Ferkó Okszána, Szkiba Ivanna, Paládi Renáta, Sterr Dianna, Veres Szabolcs
A Kárpátaljáról szóló történelmi összefoglaló készítését szakmabeliek és kevésbé szakmabeliek (többször megpróbálták) a rendszerváltás után 1991-ben. Ezen kötetek részben még mindig magukon hordozzák a szovjet történetírás jegyeit, vagy pedig politikai és nemzeti érzelmek hevületében íródtak. Továbbá csak egy-egy korszakot tárgyalnak évezredes múltunkból. A kihívások ellenére fontos, hogy e térség történelmét pontosan és objektíven feldolgozzuk s átfogó képet nyújtsunk róla.
The economic power shift in the 21st century: the changing dynamics of the Eurasian supercontinent
In: Budapest Business School (2021)
Szerzők: Éliás Boglárka Anna, Horváth Levente, Klemensits Péter, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra
Eurázsia alatt az Európából és Ázsiából álló szuperkontinenst értjük, amely geológiailag egyetlen kontinens. Politikai, gazdasági és kulturális heterogenitása ellenére az Eurázsia kifejezés a kezdetek óta fontos a geopolitikában. A 2000-es évektől a régió egyre fontosabbá vált, így egy eurázsiai korszak kialakulásáról beszélhetünk, amelyben a gazdasági, politikai és katonai hatalom egyre inkább kelet felé tolódik el, az atlanti térség pedig elveszíti központi jelentőségét.