Dudás Márknak hívnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves jogász hallgatója, valamint az MCC Alkotmánypolitikai Műhelyének vagyok tagja. Az Egyetemi Program éveit a Társadalom- és Történelemtudományi Iskolában végeztem 2022 és 2024 között.
Jogelméleti dolgozatommal, a 2023-as OTDK dolgozatommal II. helyezést értem el. 2023 novemberében a párizsi Cross-Examination Moot Court perbeszédversenyen – melyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és olyan neves egyetemek szerveztek, mint a Sciences Po, NYU és NUS – csapatunkkal a II. helyen végeztünk. 2024 tavaszán a ljubljanai nemzetközi magánjogi PAX Moot Courton 5. helyezettek lettünk. Kutatásomban az alkotmányjog és világűrjog, illetve a magánjog és világűrjog metszéspontjaival foglalkozom.
Kutatási téma:
'Ad Astra et Ultra' – az űrjog és a társadalmi alkotmányosság kapcsolata
A nemzetállamok fölötti alkotmányosság fejlődéstörténete elválaszthatatlanul egybefonódott a globalizációs és modernizációs folyamatokkal. A múlt század elején e globalizációs és modernizációs folyamatok katalizátorai egyes nemzetállamok voltak, azonban a kétpólusú világrend felbomlásával egyre nagyobb hangsúly helyeződött a transznacionális alkotmányosságra. Günther Teubner érvelése szerint a társadalmi alkotmányosság (societal constitutionalism) modellje a modern technológiák szabályozása szempontjából leginkább adekvát és helyénvaló elmélet, mely szerint az alkotmányos folyamatok nem csupán állami legitimációtól, hanem kellő társadalmi támogatás esetén magánvállalatok önszabályozó szervezeteitől, NGO-któl és a civil szféra további szereplőitől is függhetnek.
Teubner elmélete arra keresi a választ, hogy melyek azok az államon kívüli privát aktorok, intézmények, NGO-k, amelyek az űrjog legitimációjához hozzájárulnak. Azonban Teubner elméletének és az űrjog mint jogterület transznacionális alkotmányossági jellegének hamissága éppen egy rendkívül kurrens és széles körben megosztó problémán, az űrszemét problémakörén keresztül világlik ki. Nem szerencsés ugyanis, hogy olyan aktorok érdekei érvényesülnek az űrszemét szabályozásán keresztül, melyek valójában nem képesek érdemben tenni a probléma megoldása érdekében. Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a társadalmi alkotmányosság elmélete miért nem biztosít megfelelő keretrendszert az űrszemét redukálásához.
