Harminc év uniós migrációs politika mérlege, kudarcokkal terhelt rendszer és egy radikálisan új megközelítés lehetősége – ezek álltak a középpontjában annak a szakmai rendezvénynek, amelyen a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelye és a Migrációkutató Intézet az Ordo Iuris közreműködésével mutatta be legújabb nemzetközi tanulmányát. A „Taking Back Control From Brussels” című elemzés nem kevesebbet állít: Európa csak akkor képes úrrá lenni a migrációs válságon, ha visszaadja a döntések jogát a tagállamoknak.
Egy jelentés, amely túlmutat a politikai vitákon
A bemutatót Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke nyitotta meg, aki világossá tette: a tanulmány különlegessége abban áll, hogy a migráció kérdését nem pusztán politikai állásfoglalásként, hanem mély jogi elemzésként közelíti meg.
Mint fogalmazott: az Európai Unió az elmúlt évtizedben kudarcot vallott az illegális migráció megfékezésében, az eddigi kísérletek nem hoztak eredményt, és ha ez így marad, a következő évtizedekben tovább romolhat a helyzet. Hangsúlyozta: a jelenlegi nemzetközi és uniós jogi keretek sokszor éppen hogy ösztönzik az illegális belépést, miközben a humanitárius jog eredetileg nem erre a problémára született.
Orbán Balázs szerint a következő időszak egyik legnagyobb feladata a nemzetközi és uniós jog újragondolása lesz, hogy a tagállamok valóban meg tudják védeni saját polgáraik biztonságát.
Miért bukott meg az uniós rendszer?
A kerekasztal-beszélgetésen az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője, Rodrigo Ballester, Marsai Viktor a Migrációkutató Intézet igazgatója, valamint Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke elemezték a kudarc okait.
Rodrigo Ballester szerint az elmúlt harminc év tapasztalata egyértelmű: az EU megkapta a hatásköröket, de az eredmények katasztrofálisak. Úgy vélte, az unió csak akkor jogosult beavatkozni, ha hatékonyabb, mint a tagállamok – a migráció esetében azonban ez nem teljesült. Figyelmeztetett: ha egyszer a döntések Brüsszelbe kerülnek, onnan szinte lehetetlen visszaszerezni őket, ezért kulcskérdés a hatáskörök visszaadása.
Külön bírálta az Európai Unió intézményeinek és a Frontex működésének irányát, valamint az Európai Bíróság migrációbarát gyakorlatát, amely – mint mondta – súlyos pénzügyi és politikai nyomás alá helyezi azokat az országokat, amelyek meg akarják védeni határaikat.
Menekültjog vagy belépőjegy?
Marsai Viktor a tanulmány diagnózisát ismertetve rámutatott: az európai menekültügyi rendszer mára belépőjeggyé vált Európába. Évente mintegy egymillió menedékkérő érkezik, miközben a rendszer nem elsősorban a leginkább rászorulókat segíti, hanem azokat, akik rendelkeznek az átkeléshez szükséges anyagi és szervezeti háttérrel.
Szerinte Európa egyre inkább „bevándorló államok” közösségévé válik, és ha ezen változtatni akarunk, sürgős és határozott lépésekre van szükség.
Kényszerített társadalmi átalakítás?
Jerzy Kwaśniewski, az Ordo Iuris elnöke éles kritikával illette az uniós migrációs paktumot, amely – megfogalmazása szerint – nem az illegális migráció megállítását tekinti fő célnak. Úgy vélte, az európai politika egyfajta kényszerített társadalmi és kulturális átalakítást hajt végre a „sokszínűség” jelszavával, amelyet számos tagállam és társadalom nem fogad el.
Kiemelte: a tanulmány nemcsak diagnózist ad, hanem uniós jogi keretek között is megvalósítható megoldást kínál. Bírálta az NGO-k szerepét is, amelyek szerinte demokratikus felhatalmazás nélkül vesznek részt a jogalkotás befolyásolásában, gyakran közvetlen kapcsolatban az embercsempész-hálózatokkal.
Három pillér a zsákutcából kivezető úton
A bemutatott tanulmány központi javaslata egy hárompillérű modellre épül: a migrációs döntések visszahelyezésére tagállami szintre, a politikai felelősség helyreállítására és a választók felé elszámoltatható migrációs politika megteremtésére.
A résztvevők egyetértettek abban: Európa jövője szempontjából nem technikai finomhangolásra, hanem stratégiai irányváltásra van szükség.
Az MCC mint a szakmai vita egyik európai központja
Mathias Corvinus Collegium egyaránt hazai, és a nemzetközi migrációs és európai politikai gondolkodás egyik fontos központjává vált. Az MCC fórumain nem pusztán politikai állásfoglalások hangzanak el, hanem olyan jogi és szakpolitikai elemzések, amelyek valódi alternatívát kínálnak Európa legnagyobb kihívásaira.
A tanulmány bemutatója világos üzenetet hordozott: az európai migrációs politika jövője nem csupán Brüsszelben dől el – hanem azokban a szellemi műhelyekben is, ahol a problémák kimondása mellett a megoldások kidolgozása is komolyan folyik.
A teljes tanulmány itt érhető el:
