Olvasási idő: 2 perc

Az MCC Budapest Lectures rendezvénysorozatának legutóbbi alkalmával az Európai Unió világűrrel kapcsolatos stratégiáját tekintette át Ugo Celestino, az Európai Bizottság űrkutatásért és innovációért felelős szakpolitikai tisztviselője, valamint Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Mindketten egyetértettek abban, hogy ez egy olyan lényeges terület, mely az EU tagországainak szoros együttműködése révén vezethet kimagasló eredményekhez, hiszen a régió innovációs és tudás-intenzív szektorai világviszonylatban is kimagaslóak. A panelbeszélgetés során azt is kiemelték, hogy jelenleg elektronikai és technológiai eszközeink több, mint 10%-a támaszkodik erre az iparágra. A kihívások között említésre került a világűr további kiaknázásának kérdése beleértve az űrbányászatot, melyre meglepő módon a tagországok közül Luxemburg költ a legtöbbet. A távlati célok közé sorolhatjuk minél több kilövőállomás telepítését is a kontinensre, ezzel csökkentve a nagyrészt Oroszországban és Kazahsztánban található állomások igénybevételét. A szektor rendkívül rugalmasnak bizonyult az elmúlt időszak válságaival szemben is, továbbá a klímaváltozás tudományos és szakmai nyomon követésében is jelentős szerepet játszik.

Magyarország szempontjából Dr. Ferencz Orsolya kiemelte, hogy hazánk 2015 óta az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagállama, az utóbbi években pedig megnégyszereződött az űrkutatásra fordított összeg, ezzel is kiemelt stratégiai ágazatként kezelve azt. A világűrben található nyersanyagok nélkülözhetetlenek a tudományos és ipari innováció szempontjából, ezen kívül pedig mindennapi életünket is nagyban befolyásolják.