A Migrációkutató Intézet rendezvényén, 2023. február 6-án Gönczi Róbert junior elemző kérdezte tapasztalatairól Veres Kristóf György vezető kutatót, aki januárban Ukrajnában újabb kutatóúton járt. Útja során eljutott Lvivbe, Kijivbe és Odesszába, valamint a felszabadított Olekszandrivka és Mikolajiv településekre, mindössze 9 kilométerre a frontvonaltól.
Veres Kristóf György 2022 szeptemberében volt először ukrajnai kutatóúton. Akkor a gyors sikerek miatt a háború végére készültek az ukránok, most azonban kevésbé bizakodnak: a lakosságot megviselik a folyamatos légiriadók, az energetikai infrastruktúra bombázása, az áram- és fűtésszolgáltatás rendszeres kimaradása.
Ukrajnában közel öt és félmillió belső menekült van, 2022 augusztusa óta számuk folyamatosan csökken: akik nem a harci cselekmények elől menekültek, többnyire már visszatértek lakhelyükre. A háború kitörésekor nagyon sokan pánikszerűen menekültek, és pár hetes konfliktusra számítottak. Amikor viszont világossá vált, hogy a háború elhúzódik, és a harcok Ukrajna keleti, délkeleti részére korlátozódtak, sokan úgy döntöttek, hogy hazatérnek. Az ősszel az energetikai infrastruktúra mért orosz támadások miatt a szakértők attól tartottak, hogy újabb menekülthullám keletkezik, ennek ellenére azonban még decemberben is folytatódott a belső menekültek hazaköltözése. A mostani helyzetet tekintve, az esetleges orosz sikerek újra több százezer embert űzhetnek Európa irányába, de ezzel együtt sem várható egy olyan menekülthullám, mint amilyen a tavalyi volt.
A NGO-k és az egyházi szervezetek a felszabadított területeken nagy segítséget nyújtanak a rászorulóknak: lakhatással, élelmiszerrel, ruhákkal támogatják a belső menekülteket. A szervezetek informális kapcsolatrendszere kiterjedt és stabil, Nyugat-Európából és az Amerikai Egyesült Államokból rendszeresen érkeznek segélyszállítmányok.
Az ukránok alkalmazkodtak a háború mindennapjaihoz: a légiriadóval szemben az emberek szinte közömbösek, ami érthető, mivel nem tölthetik minden idejüket az óvóhelyeken. Az áramkimaradások miatt nagy a kereslet a generátorokra. Az áramfejlesztőkkel működő kávézókat hot-spotokként használják a helyiek, ingyen használhatják például a kihelyezett mikrohullámú sütőket. Este 11 és hajnali 5 óra között kijárási tilalom van, csak külön engedéllyel közlekedhet jármű az utcán. Lvivben az emberek próbálnak visszatérni a háború előtti, normális élethez: esténként a kávézókban gyertyafénynél, nagykabátban ülve söröznek és beszélgetnek.
A lassan egy éve tartó háború átformálta az ukrán nemzeti identitást. A konfliktus előtt a társadalom nyugatpárti-oroszbarát törésvonal mentén oszlott meg, most azonban egységesen az EU-hoz szeretne csatlakozni, és az oroszokra már nem úgy tekint, mint baráti népre.
Ukrajnának a nyugati érdekközösség nyújtotta a legtöbb segítséget az elmúlt évben. Lengyelország, az USA és az Egyesült Királyság megítélése a legkedvezőbb, nagyra értékelik azok pénzbeli és katonai támogatását. Magyarország elsősorban humanitárius segítséget nyújt, többek között az Ökumenikus Segélyszervezet révén, amit a helyben működő civil szervezetek megbecsülnek.
Mit mondanak az ukránok, miben reménykednek, és mit gondolnak, mi fog történni? Veres Kristóf György szerint általános, hogy a jövőre gondolva „átugorják” magát a háborút, és mindenképpen úgy képzelik el az elkövetkezendő éveket, hogy csatlakoznak az Európai Unióhoz, a nyugat-európai és amerikai tőke beáramlása pedig megalapozza jólétüket. Erről szívesebben beszélnek, mint a háború mindennapi borzalmairól.
