A Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának három műhelye – a Közjogi Műhely, a Büntetőjogi Műhely és a Jog és Társadalom Műhely – 2025. november 6–8. között háromnapos országos képzési hétvégét rendezett Győrben, amely a terrorizmus jogi és társadalmi kérdéseit járta körül. A rendezvény célja az volt, hogy a hallgatók tudományos igényességgel, ugyanakkor interdiszciplináris megközelítésben vizsgálják a modern kor egyik legsúlyosabb kihívását: az erőszakos szélsőségek és a jogállamiság közötti kényes egyensúlyt.
A program elméleti és gyakorlati elemeket ötvözött, teret adva az előadásoknak, kerekasztal-beszélgetéseknek, filmvetítésnek és vitaszimulációnak is. A témák a történelmi előzményektől a kiberterrorizmuson át az emberi jogi dilemmákig íveltek.
A terrorizmus arcai – történelmi kitekintéssel
A nyitóelőadást Dr. Diego Muro, a University of St Andrews terrorizmus-kutatója tartotta „A politikai terrorizmus rövid története: anarchistáktól az ISIS-ig” címmel. A professzor átfogóan mutatta be, hogyan alakult a terrorizmus fogalma és célrendszere az elmúlt másfél évszázadban – az anarchista mozgalmaktól a vallási fanatizmusig.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a terrorizmus mindig alkalmazkodott a kor társadalmi és technológiai viszonyaihoz, ugyanakkor célja – a félelemkeltés és a politikai üzenet közvetítése – változatlan maradt. A hallgatóság betekintést nyert abba is, hogyan vált a 21. században a terrorizmus globális hálózatokká szerveződött, digitális jelenséggé.
Kiberterrorizmus és a büntetőjog válaszai
A Büntetőjogi Műhely kerekasztal-beszélgetése a kibertérben megjelenő új típusú fenyegetéseket vette górcső alá. A beszélgetésen Dr. Bartkó Róbert (Széchenyi István Egyetem), Dr. Gáspár Zsolt (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és Dr. Dornfeld László (Miskolci Egyetem) osztották meg szakmai nézeteiket.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a kiberterrorizmus a 21. század egyik legnehezebben kezelhető jogi kihívása. Bartkó Róbert a bűncselekmény fogalmi határait tisztázta, míg Gáspár Zsolt konkrét példákat hozott kritikus infrastruktúrákat ért kibertámadásokra. Dornfeld László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kibertámadások és a terrorcselekmények közötti határvonal gyakran elmosódik, a világháló pedig egyszerre válik a radikalizáció eszközévé és a szervezkedés terévé.
Terrorizmus és emberi jogok – az egyensúly keresése
A Közjogi Műhely szervezésében Dr. Kerkovits Gergely (PPKE) tartott előadást az Európai Emberi Jogi Bíróság terrorizmushoz kapcsolódó ítélkezési gyakorlatáról. Az előadó részletesen elemezte a 2001. szeptember 11. utáni évek kulcsfontosságú döntéseit, amelyek a nemzetbiztonság és az alapvető jogok közötti feszültségeket vizsgálták.
A hallgatók betekintést kaptak abba, miként próbálják az európai bírói fórumok fenntartani a jogállamiságot a terrorellenes intézkedések közepette – ahol a biztonság és a szabadság nem ritkán egymás rovására érvényesül. Az előadást követően élénk vita alakult ki a jogi korlátok és az állami felelősség kérdéseiről.
Iszlamista radikalizmus – európai perspektívában
A hétvége egyik kiemelt előadója Dr. Póczik Szilveszter kriminológus, történész volt, aki „Az iszlamista radikalizmus európai környezetben” című előadásában a vallási motivációjú terrorizmus társadalmi gyökereit elemezte.
Póczik rámutatott, hogy a radikalizációt gyakran nem vallási, hanem szociális és identitásbeli válságok táplálják. Az európai külvárosokban kialakuló gettósodás, a második generációs bevándorlók beilleszkedési nehézségei és az ideológiai befolyásolhatóság együtt teremtenek táptalajt a szélsőségeknek. Az előadás kiemelte: a terrorizmus nem az iszlám vallás, hanem annak torzított, politikai célokra használt változata.
Film, közösség és gondolkodás – „Apám nevében”
A program nemcsak szakmai, hanem kulturális elemeket is felvonultatott. A résztvevők közösen megtekintették Jim Sheridan „Apám nevében” (1993) című filmjét, amely az IRA-terrorizmus és a brit igazságszolgáltatás hibáin keresztül mutatja be a jog és erkölcs közötti feszültséget.
A vetítést követő szakmai beszélgetést Dr. Nagypál Szabolcs és Szőnyi L. Gyula vezették, akik a film morális és jogi dilemmáiról folytattak párbeszédet a hallgatókkal. A közös gondolkodás során az állami önkény, az ártatlanság vélelme és a jogi tévedések erkölcsi felelőssége kerültek a középpontba.
Zárónap: vallási fundamentalizmus és jogeset-szimuláció
A hétvége utolsó napján Galgóczi István arabista, politológus „Vallási fundamentalizmus és terrorizmus” címmel adott elő. Saját közel-keleti tapasztalataira építve mutatta be, hogyan alakulhat át egy vallási eszme erőszakos ideológiává, és miként lehet a vallásgyakorlást megkülönböztetni a politikai szélsőségtől.
A képzés záróelemeként a résztvevők egy emberi jogi vitaszimulációban vettek részt: egy fiktív ország terrorellenes törvényjavaslatát kellett megvitatniuk jogászi szerepekben. A szimulációt Dr. Bőczné Dr. Neparáczki Anna és Dr. Nemere Péter vezették, összekapcsolva a hétvége során szerzett elméleti tudást a gyakorlati jogalkalmazással.
Közösség, tudás, felelősség
A győri képzési hétvége egyértelműen bebizonyította, hogy a terrorizmus kérdésköre nem csupán jogi probléma, hanem erkölcsi, politikai és társadalmi kihívás is. Az MCC Jogi Iskolájának kezdeményezése nemcsak tudást adott, hanem gondolkodásra és párbeszédre is ösztönzött – arról, hogyan őrizhetjük meg a szabadságot egy olyan korban, amikor a félelem gyakran a legnagyobb fegyver.
