Olvasási idő: 2 perc
Közép-Ázsiában tapasztalt különlegességekről, sajátosságokról tartottak beszámolót a Migrációkutató Intézet munkatársai a zalaegerszegi MCC-ben.
Színes élményekkel, gazdag képanyaggal tarkított beszélgetésen vehettek részt az Ismeretlen ismerősöknél – Tapasztalatok Közép-Ázsiából előadásra látogatók a zalai megyeszékhelyen. Vargha Márk, Kovács Blanka és Gönczi Róbert, az MCC Migrációkutató intézetének munkatársai kutatási céllal utaztak az „-isztánokba”; megtapasztalták a szélsőségesen száraz kontinentális éghajlat nyarát nagyvárosi környezetben.
A térség Kelet-Európához hasonlóan posztszovjet térség, viszont a rendszerváltások során demokratikus államok helyett többségében diktatórikus berendezkedések alakultak ki, élnek tovább. A szocialista örökség a térség nagyvárosainak (pl.: Taskent, Biskek, Almati) épületállományában, Közép-Ázsia és Oroszország gazdasági kapcsolataiban képződik le. A kazah, kirgiz, üzbég, türk és tádzsik népesség kivándorló munkaereje főként orosz területeken talál megélhetést. A gyenge lábakon álló, kevéssé diverzifikált gazdaságok „teljesítményének” jelentékeny hányada érkezik hazautalásokból, ezért a történelmi-földrajzi determináltságon túl közvetett módon is kitettek az orosz gazdasági helyzetnek. A lakosság távoli konfliktusnak ítéli meg az orosz-ukrán háborút, viszont a szankciórendszerek hatásait ők is a bőrükön érzik.
A mindennapi életet bemutató képek betekintést engedtek az újonnan erősödő kultúra és vallásosság világába, a Közép-ázsiai bazárvilág érdekességeibe. A Selyemút ezen országai megőrizték évszázados motívumaikat, többségükben ápolják nyelvi örökségüket. A fokozódó gazdasági és természeti nehézségek ellenére is ragaszkodnak őseik lakhelyéhez, ezért jelentős, Európát veszélyeztető migrációs hullámtól Közép-Ázsiából nem kell tartanunk.
A hallgatóság az esemény végén, majd az előtérben folytatott beszélgetés során további releváns kérdésekkel szélesítette ki az előadás tartalmi kereteit.
