Olvasási idő: 4 perc
Ami az arab világban történik, az az egész világra kihat: ilyen volt a ’70 es évek olajválsága, vagy az arab tavasz, ami egyenesen a nagy migrációs válságig vezetett el. Ezért is fontos az arab világgal foglalkozni, ami igazából nem egy egységes, hanem egy megosztott régió – tudtuk meg Tárik Meszártól, az MCC Migrációkutató Intézetének vezető kutatójától, akit „Az arab észjárás” című új könyvéről kérdezett Kovács Blanka, az intézet elemzője.
Közel-Kelet, arab világ, iszlám világ – sokszor ezeket a megnevezéseket egymás helyettesítésére használja a nyugati világ, pedig – bár vannak átfedések – ez három különböző világot jelent – hívta fel a figyelmet Tárik Meszár. Az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója iraki édesapja révén korán elkezdte ezt a világot tanulmányozni. Már 4 éves kora óta tanult arabul, az egyetemen keleti nyelvek és kultúrák szakon szerzett diplomát, azóta pedig az arab világban élő kisebbségekkel – elsősorban a keresztényekkel – foglalkozik. Könyvében az arab kultúrát, a szokásaikat, a hagyományaikat mutatja be. Mint mondta, ez a kötet iránytűként szolgál azoknak, akik szeretnének az arab világban eligazodni.
A világnak ezen a részén hatalmas nyersanyagkészletek találhatók, fontos kereskedelmi útvonalak mennek át ezen a régión, ezért is van, hogy gyakran a nagyhatalmi játszmák színterévé válik. Ha itt valami történik, az nagy hatással van az egész világra – hívta fel a figyelmet a kutató. Jó példa erre a nagy migrációs hullám: az itt élők elégedetlensége, illetve a munkanélküliség indította el a hatalmas migránshullámot Európa felé 2015-ben.
Tárik Meszár a könyvét a preiszlám kori – a 7. század előtti – Arábia korszakával indítja, mert ez az időszak nagy hatással volt a mai korra is. Az iszlám előtti időszakból alakult ki többek között a vérbosszú törvénye, ami ma ugyan tiltott, mégis a mai napig létezik. De ebből a korból maradt meg a társadalmak törzsi struktúrájú szerveződése, és a törzsi érdekek elsőbbsége, ami ma is meghatározó.
Az arab észjárás kapcsán a szerző elmondta, ez egy megosztott régió, sokféle gondolkodásmóddal, de általános jellemző, hogy fontos számukra a család és az idősek tisztelete, illetve a vallásosság. A kérdésre, hogy a mai krízisekhez mennyire járult hozzá a vallás, a kutató elmondta, a palesztin-izraeli ellentét elsősorban területi és nem vallási konfliktus volt már eleve, persze ehhez azért társul egy vallási színezet is, mert Jeruzsálemet mindenki szent városnak tekinti és magának akarja.
A beszélgetés során a vallás mellett szó esett a hagyományokról, babonákról is, melyek még ma is meghatározóak, illetve a nők helyzete is szóba került. Ennek kapcsán Tárik Meszár elmondta, bár európai szemmel nézve még mindig nagyon elavultnak tűnik az ezzel kapcsolatos gondolkodásmód, de elmondható, hogy az iszlám elterjedése óta jobb a nők helyzete, hiszen a 7. század előtt a nők semmilyen joggal nem rendelkezhettek.
A kisebbségekkel kapcsolatban a kutató beszámolt az elmúlt évek terepkutatásainak tapasztalatairól, és elmondta, vannak olyan országok, mint például Irak is, ahol a kisebbségben lévő keresztények számára nincs biztonság, nincs munka, és nincsenek iskolák sem. Többek között ezeken a problémákon igyekszik segíteni a „Hungary Helps” program.
Természetesen szóba került napjaink egyik legnagyobb krízise, a migráció is. A kutató szerint az elsődleges probléma a tömeges bevándorlás, illetve, hogy a muszlimok között sokan nem tudnak azonosulni a nyugati gondolkodással. A tanultabb rétegek hamarabb be tudnak integrálódni, de a tanulatlanok, akik a saját kultúrájukat sem ismerik igazából, azok nem tudnak asszimilálódni – emelte ki Tárik Meszár.
Az „Arab észjárás” című könyv fő üzenete, hogy az arab világ rendkívül sokszínű, heterogén régió, amely számos különböző kultúrából és identitásból áll össze, ezért nem szabad általános véleményt alkotni róluk.
