Olvasási idő: 4 perc
Az alapvető jogok és az azt kiegészítő felelősség kultúránk és hagyományunk szerves része, védelmük pedig nem képzelhető el nemzeti szuverenitás nélkül – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi jogi konferenciáján. A rendezvény górcső alá vette a jogok és ahhoz szervesen kapcsolódó felelősség eszméjét eltorzító különféle igények elszaporodását, a szuverenitás és szubszidiaritás nélkülözhetetlen szerepét, illetve az erősödő szekularizációban rejlő veszélyeket.
A konferencia azon túl, hogy a megemlékezett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozat elfogadásának 75. évfordulójáról, kritikai vizsgálat alá vette az emberi jogok fejlődésének útját. Az Egyetemes Nyilatkozat olyan új korszakot nyitott meg, amelyben az emberi jogok a közéleti és politikai gondolkodás meghatározó narratívájává váltak. Míg azonban elfogadásának idején a különböző történelmi, vallási, politikai és kulturális hagyományokkal rendelkező nemzetek konszenzusát igyekezett tükrözni, addig az utóbbi években és évtizedekben egyre élesebb nézeteltérések övezik. Az Egyetemes Nyilatkozat erkölcsi erejét és presztízsét különféle érdekcsoportok és ideológiák a saját céljaik szolgálatába kívánják állítani.
Az MCC konferenciájára Ázsiától Afrikán és Európán át Amerikáig szinte valamennyi jogi kultúra legnevesebb egyetemeiről érkeztek jogász, államtudományi és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzorok és tudósok, mellettük pedig több hazai jogi egyetem kiemelkedő jogászprofesszora is megosztotta véleményét. Thio Li-Ann, a National University of Singapore jogász professzora azt hangsúlyozta, hogy az „Egyetemes Nyilatkozat a saját sikerének áldozata lett és az emberi jogok felhígulásához vezet, ha minden kívánságot vagy igényt jognak tekintünk.” David Tse-Chien Pan, a University of California egyetemi tanára és az amerikai Elidegeníthetetlen Jogok Bizottságának (Commission on Unalienable Rights) tagja szerint a jogok megvalósítása egyedül nemzetállami szinten lehetséges, ez pedig szuverenitást feltételez. Szintén a szuverenitás és a jogok egymást kiegészítő szerepét hangsúlyozta Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem professzora. Charles Kesler, a Claremont Graduate University államtudományi professzora és Renée Lerner, a George Washington Egyetem professzora úgy vélte, hogy a nyugati demokrácia mára az újabb és újabb „életstílusokat” védelmező „jogok” mércéjévé silányult. Thibaut Mercier, a francia Jog és Szabadság Kör vezetője azt hangsúlyozta, hogy nem lehet éket verni az egyéni jogok és társadalom közé, mert a kettő nem létezhet egymás nélkül. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a magyar kontextust felidézve arra emlékeztetett, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása még mindig aránytalanul gyenge, és az európai integráció nem hozta meg azt az előrelépést, amelyet Magyarország joggal várt a csatlakozástól.
A konferencia nemcsak megemlékezés, hanem "mentőakció" is, mert napjainkban a jogoknak olyan felfogása is teret nyer, miszerint azokat életmódunkkal, kultúránkkal vagy hagyományainkkal szemben kellene érvényesíteni – vélekedett Sándor Lénárd, a konferencia főszervezője. Az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője azt is hangsúlyozta, magyar történelmi tapasztalat, hogy szabadok kultúránknak és örökségünknek köszönhetően, nem pedig annak ellenében vagy annak lerombolásával lehetünk, az alapvető jogok és felelősség eszméjének eredeti gondolata pedig ennek oltalmazása.
A teltház mellett zajló budapest konfernciát vidéki előadások és panelbeszélgetések követnek az MCC győri, zalaegerszegi, pécsi és miskolci képzési központjaiban.
