Olvasási idő: 5 perc

Vajon mi az oka annak, hogy a visegrádi négyek fővárosai közül ma Varsó rendelkezik a legdinamikusabb startup ökoszisztémával? A sikert – mint oly gyakran – most is több tényező okozza, így az MCC Közgazdasági Iskola diákjainak is meglehetősen sűrű programja volt a lengyel fővárosban.

A Google for Startups Campus és az MIT Enterprise Forum CEE (Mitefcee) meglátogatása, már nevükből adódóan is egyértelművé tették: Varsó hidat akar építeni a helyi startupok és a legnagyobb amerikai startup hub-ok között. Az inkubációs tréningek után az előbbinél a Szilícium-völgybe, az utóbbinál Bostonba vezethet a legígéretesebb startup-ok útja. Sőt, a diákok megtudhatták azt is, hogy startup-ot gründolni ugyan kifejezetten egyetemista ’műfaj’, de a varsói Google Campusban a 30+ éves generáció tagjai is szép számmal jelen vannak, akik többéves nagyvállalati munka és tapasztalat után szánják el magukat egy startup létrehozására.

Legalább ilyen fontos tényező a sikerben, hogy a legtöbb startup inkubátorház, mint például a Huge Thing, aminek előadóit az MCC-s diákok kérdések özönével ostromolták, közvetlen kapcsolatban állnak a kockázati tőkebefektetőkkel, ebben az esetben a SpeedUp Capital-lal. Sőt, Varsó nyitott az innovatív pénzügyi megoldások előtt is, így egy pénzügytani szemináriummal is felért a CVI DOM Maklerski meglátogatása, ahol a cég igazgatói mutatták be a nálunk még kevésbé ismert private debt investment rendszerét.

Hasonlóképpen, az inkubátorházak által kínált kapcsolatrendszerből nem maradhatnak ki a nagyvállalatok sem, így például az Mitefcee-ben közel kétszáz, javarészt nagyvállatoknál dolgozó mentor segíti a startupokat. A hatás azonban kölcsönös, a startupok számára a tapasztalt nagyvállalati vezetők tanácsai mellett szintén fontos, hogy ezeken a kapcsolatokon keresztül egyben keresletet is generálhatnak a startup termékei, szolgáltatásai iránt.

A startupok által kínált innovatív megoldások és az irántuk való kereslet összekapcsolásának jelentőségét az MCC-s diákok a varsói Smart City Expo-n is megtapasztalhatták, hiszen akkor lesznek igazán élhetők városaink, ha a startupok által kínált innovatív megoldások – legyen szó okos közlekedésről vagy energiatakarékos környezetről – találkozik a városvezetés és a lakosság elvárásaival. Éppen ezért, a Smart City Expo-n az MCC Közgazdasági Iskolájának két diákja, - Káldy Anna és Péter Veronika – egy rövid előadásban elemezte a nemzetközi Smart City ranking-ek tapasztalatait és a visegrádi négyek fővárosainak helyzetét ezekben a rangsorokban.

A startup sikerek ellenére, Varsó – európai összehasonlításban – még csak a startup városok középmezőnyében helyezkedik el, így nagy feladat hárul mind a pénzügyi források, mind a szabályozási kedvezmények terén az államra. Az egyik újszerű kezdeményezés a Poland Prize, aminek keretében nemcsak lengyel, de kelet-közép-európai (így a magyar) startupok is jelentős pénzügyi forráshoz juthatnak, és növekedésüket olyan inkubátorházak támogatják, mint Huge Thing vagy a Mitefcee. Természetesen az európai uniós források is segítik a lengyel startupokat, erről a Lengyel Állami Fejlesztési Bank vezetői adtak részletes tájékoztatást az MCC-s diákoknak.

Végül nem maradhattak ki a programból maguk a startupok sem, így az MCC-s diákok a Renderro és a Pergamin alapító tulajdonosaival vitathatták meg a startupok növekedésének lehetőségeit és buktatóit. Noha mindegyikük fontosnak tartotta az állami támogatást, annak bürokratikus módja olykor szembe megy a startupok dinamikus világával, így ennek a szakadéknak az áthidalásában különösen nagy szerep hárul az inkubátorházakra.

A tanulmányúton felkeresett intézmények többsége, - mint a Polish Economic Institute, a Google for Startups Campus, a Huge Thing, és az MIT Enterprise Forum CEE – érdeklődés esetén szívesen fogad MCC-s diákokat 3 hónapos kutatói ösztöndíjra az MCC Fellowship Program keretében.

Terveink szerint a Közgazdaság Iskola diákjai a közeljövőben újabb titkok megfejtésére újabb külföldi tanulmányutakra indulnak, így decemberben a ’brain economy’-t kutatják majd Párizsban az OECD-nél, majd februárban a behavioural economics gyakorlati alkalmazását vizsgálják Londonban a UK Behavioural Insights Team-nél.

Írta: Prof. Cséfalvay Zoltán, MCC Technológiai Jövők Műhelye

Képek: Péter Veronika és Újvárosi Máté