Olvasási idő: 3 perc

Az információhoz való korlátlan hozzáférés, a bőség, az önmegvalósítás és az egyéniség térnyerésének eszméje távolítja el az embereket a vallásoktól és a hit megélésétől – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képviseletének rendezvényén. Az eseményen Paul Peter Gilfillan, az skóciai Edinburgh-i Egyetem szociológus docense tartott előadást „Hogyan mozgatják a vallások a világot?” címmel.

A szociológusok évtizedek óta kutatják, hogy egy hitrendszer, egy vallás milyen hatással van egy társadalom életére, hogyan befolyásolja a közösségi együttélés kereteit. Ha meg akarjuk érteni az európai ember gondolkodását és az európai történelmet, ahhoz a kereszténység vizsgálata is szükséges. Az előadáson szó volt arról, hogy manapság sokszor tapasztalható: a 21. századi ember számára a vallás nem része a mindennapi életnek, főleg a fiatalok esetében igaz ez. „A tapasztalatom az, hogy a mai fiatalok spirituális szinten kevésbé képzettek. Sokszor megkérdezem az óráimon, hogy mit kérnének karácsonyra ajándékba, majd hangos, egymás szavába vágó hosszas felsorolás következik, ám amikor azt a kérdést teszem fel nekik, hogy milyen emberekké szeretnének válni, ki a példaképük, milyen életre vágynak, síri csend következik. A mai szabadelvű világunkban az értéksemleges materiális vágyak iránti igényekre és az egyéniség kiteljesítésére, az önmegvalósításra helyeződik a hangsúly. Ilyenkor azonban sokszor felmerül a kérdés, mennyire etikus az önmegvalósítás, milyen tagjai leszünk így a társadalomnak? Az MCC-nek és a hozzá hasonló intézményeknek ezt a közösségi szemléletet kell erősíteni és egy értékalapú választ adni, amely a tradíciók és a vallás szerepéről is felvilágosítja a mai fiatalokat.” – hagsúlyozta Paul Peter Gilfillan.

A szociológus szakértő egy sajtókérdésre adott válaszában kifejtette: a tömeges migráció is egy új helyzetet teremt Európában, hiszen miközben a nyugati társadalmakban a keresztény emberek egyre inkább elfordulnak a vallásoktól, addig a muzulmán, zsidó és keleti vallások képviselői hűen ragaszkodnak hitükhöz és annak megéléséhez. „Kifejezetten hasznosnak tartom, ha a vallásos emberek vállalnak politikai szerepet, ezáltal is képviselni tudják az egyházi felekezetek törekvéseiket a politikai színtéren is. Az egyházi és a világi vezetésnek mindig együtt és nem egymás ellen kell léteznie, ennek egy tökéletes szimbóluma a magyar fővárosban, Budapesten méterre pontosan egy magasságra épített Parlament és Szent István Bazilika épülete, mely hűen tükrözi, hogy egyik intézmény sem nőhet a másik fölé.” - fogalmazott előadásában Paul Peter Gilfillan.