Olvasási idő: 6 perc

Hazaszeretet és alázat – ez a két dolog kell leginkább ahhoz, hogy jó diplomata legyél – mondta Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetője, aki igazán fergeteges hangulatot teremtett a miskolci MCC-ben az év utolsó nyilvános rendezvényén. A komoly diplomata múlttal rendelkező szakembertől sokat tanulhattunk a diplomácia világáról, emberi kapcsolatokról, országok kulturális különbségeiről, tárgyalástechnikáról, és persze személyes élményeket és néhány kulisszatitkot is megosztott közönségével.

Kiss Rajmund diplomata karrierjét Magyarország Szingapúri Nagykövetségén, a Külgazdasági Iroda vezető diplomatájaként kezdte, majd a két ország gazdasági kapcsolatai mellett regionális külgazdasági diplomata feladatot kapott hazánk Indonézia, Malajzia és Fülöp-szigetek gazdasági képviseletére is. Később a szingapúri magyar nagykövetségen első beosztotti pozícióban képviselte hazánkat, ezután kinevezték Magyarország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) rendelt Állandó Képviselőjének Genfben, majd 2015-ben nagyköveti rangban részesült.

A tapasztalt diplomáciai szakember a személyes élmények mellett olyan tárgyalástechnikai trükköket is megosztott közönségével, amelyek abban segítenek, hogyan legyünk jó tárgyalópartnerek. Kiemelte, milyen fontos szerepet tölt be ma, a digitalizáció és az információáradat korában a kommunikáció, a tárgyalástechnika, hiszen mindenki szinte egész nap kommunikál valamilyen módon. Ezt tesszük, amikor a szomszédunkkal beszélünk, amikor vásárolunk, e-mailt írunk, vagy éppen csetelünk a barátunkkal. Nem csak a diplomaták életében fontos tehát, hogyan tárgyalnak, de a hétköznapi ember életét is sok mindenben meghatározhatja, hogyan kommunikál a tárgyalópartnerével. Sok hibát követünk el, ő maga diplomataként is sok rossz példát látott, de – mint mondja – sok minden megtanulható, megtanítható. Vannak olyan stratégiák, amiket elővehetünk, mint egy szerszámosdobozt, ha meg kell valamit oldanunk.

2022-ben, ha nem vagyunk elég kreatívak, ha nem tudunk alkalmazkodni, és nem tudjuk kifejezni magunkat, akkor hiába van meg a lexikális tudásunk. Olyan világban élünk, amikor a kommunikáció, a meggyőzés képessége talán még a tényeknél is fontosabb. Persze azért – tette hozzá – önmagában nem elég jól kommunikálni; kell, hogy ott legyen mögötte a tudás és az érvek is. Arisztotelészt idézve elmondta, a tárgyalás során fontosak az észérvek és a hitelesség, de a legfontosabb, hogy érzelmeket tudjunk kiváltani a tárgyalópartnerünkből, illetve tudjuk kezelni a másik érzelmi intelligenciáját. Személyes példákkal is alátámasztotta, milyen fontos volt diplomataként, hogy először elnyerje tárgyalópartnerei bizalmát, mert csak ezután lehetett kiépíteni a hosszú távú kapcsolatokat. A közönség hahotázva hallgatta végig a „sztorit” a „durianról”, a helyi specialitásról, amit Szingapúrban vendéglátója ajánlására „örömmel” elfogyasztott, csak hogy megalapozza nemcsak két ember kapcsolatát, de két ország hosszú távú viszonyát is.

Diplomata karrierje során maga is dolgozott ki saját módszereket, ezek közül bemutatta négy lépcsős – DATE mozaikszóval jelölt – tárgyalási koncepcióját, amely nem csak egy diplomáciai tárgyalás során, de a hétköznapi életünkben is jól alkalmazható, akár egy randi alkalmával is.

Véleménye szerint meghatározó szerepe van annak, hogyan különböztetjük meg (D-distinguish, azaz megkülönböztetés) magunkat másoktól. Ez már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, amikor ki akarunk tűnni a testvéreink közül, vagy az óvodában, iskolában a társaink közül, de ugyanezt szeretnénk elérni egy randi alkalmával is, vagy amikor egy állásra jelentkezünk. Nem mindegy például, mit írunk bele az önéletrajzunkba, fontos, hogy csak az adott állás szempontjából releváns információkat közöljük, és azokat, amelyekkel kiemelkedhetünk a jelentkezők tömegéből. Az (A-adapt) alkalmazkodás – az ember evolúciós túlélési tulajdonsága – szintén elengedhetetlen egy tárgyalás során. Személyes példákon keresztül mutatta be, néha milyen kevésen múlik, milyen viszonyt tudunk kialakítani tárgyalópartnerünkkel. Az elfogadás (T-tolerate) és a kapcsolat megalapozása (E-establish) is alapvető fontosságú, mert ezek nélkül nem lehet hosszú távú együttműködést kialakítani, márpedig minden tárgyalásnak – legyen az diplomáciai vagy akár magánéletbeli – ez az alapvető célja.

És ha már tárgyalástechnikáról és diplomáciáról esett szó, nem kerülhettük meg a szomszédban zajló orosz-ukrán háborút sem, amelynek kapcsán Kiss Rajmund hangsúlyozta, diplomácia nélkül nem lehet megoldani egy ilyen konfliktushelyzetet. Mint mondta, a diplomáciai tárgyalások közül a béketárgyalás a legnehezebb, és az egymással szembeni ellenérzések miatt nem is valósulhat meg egy harmadik, közvetítő fél segítsége nélkül. A szakember ismertette a „PEACE”-mozaikszóval jelzett békestartégiát is, amelynek egyik eleme a (P) prioritás, azaz a nemzeti értékek szem előtt tartása, hiszen egy béketárgyalás alkalmával mindkét félnél ennek kell elsődleges szempontként megjelennie. Emellett a közös értékek, célok keresése is segíthet a megoldásban: jelen esetben a legfontosabb, hogy minél kevesebb áldozata legyen a háborúnak, de ilyen közös pont lehet például az orosz-ukrán vegyes házasságok kiemelkedően magas száma is.

A (C-create) „dolgozzunk ki kölcsönösen előnyös javaslatot!” elv már a március végén Isztambulban megrendezett tárgyaláson majdnem megvalósult, hiszen ötből négy pontban megegyeztek a felek egymással, azonban a tárgyalás mégis eredménytelenül zárult, hiszen addigra Ukrajna annyi fegyvert és ígéretet kapott nyugatról, hogy nem volt hajlandó végül aláírni az egyezményt. A háború mielőbbi lezárása pedig egyre égetőbb lenne – véli a szakember –, hiszen Ukrajna gazdasága mára teljesen tönkrement, Oroszország reputációja pedig rosszabb, mint a Hidegháború idején volt.

A beszélgetés végén a kérdésre, hogy mit tanácsol azoknak, akik a diplomata karriert szeretnék választani, Kiss Rajmund azt felelte, fontos a felelősségvállalás és a rugalmasság, de még fontosabb az alázat és a hazaszeretet. És persze, hogy szeressük, amit csinálunk. De ez mindenkire igaz.

Az est végén a közönség vastapssal köszönte meg vendégünknek az igazán szórakoztató és élménydús beszélgetést.