Olvasási idő: 3 perc

A népirtások története egyidős az emberiség történetével, és bár eltérő jelleggel, de minden korszakban és a világ minden területén szembe kell nézni vele – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium pécsi központjában október 24. napján szervezett panelbeszélgetésen.

A pécsi rendezvényen a népírtások történetéről, a népírtás nemzetközi jogi szabályozásáról, valamint a nemzetközi jog által üldözött többi bűntett megítéléséről Norman Naimark, Stanford Egyetem „Robert and Florence McDonnell” professzora, a kelet-európai történelem tanszékének vezetője, a Hoover Intézet és a Freeman Spogli Nemzetközi Tanulmányi Intézet főmunkatárs és Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője osztotta meg gondolatait. A beszélgetést Balogh Márton joghallgató, az MCC diákja moderálta.

Norman Naimark, akit a jugoszláviai konfliktusban elkövetett rémtettek indítottak arra, hogy alaposabban megvizsgálja és feltárja a népirtások, etnikai tisztogatástok történetét és hátterét, történelmi és jelenkori példákon keresztül mutatta be, hogy a népírtás nem elszigetelt jelenség, hanem minden korban, a világ minden táján tetten érhető. A világhírű professzor felhívta a figyelmet arra, hogy a népirtás nemzetközi jogi definícióját politikai érdekek alakították. A szovjetek ragaszkodása nyomán társadalmi, politikai vagy gazdasági csoport ellen nem, csak a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport ellen elkövetett tettek minősülhetnek nemzetközi jogi értelemben népírtásnak. Ennek eredményeként Sztálin kulákok, vagyis a tehetősebb parasztok ellen intézett támadása hiába viseli magán a népírtás jegyeit, mégsem minősülhet annak.

Sándor Lénárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi jog régóta küzd a „büntetlenség kultúrájával”. Ugyanakkor a második világháborút követő felelősségre vonások fontos mérföldkövet jelentettek: a legnagyobb figyelmet keltő népirtás mellett a háborús, az emberiesség és a béke elleni bűntettek kategóriáit is rögzítettek. Történelmi érdekesség, hogy a béke elleni bűntett, vagyis az agresszió üldözéséhez saját történelmi tapasztalatuk miatt éppen a szovjetek ragaszkodtak. Ezek a bűntettek az ad hoc és hibrid büntetőbíróságok, majd pedig a működését az új évszázad elején megkezdő Nemzetközi Büntetőbíróság ítélkezésének alapját jelentik. A főként a nagyhatalmi érdekeknek szerint alakú joghatósági szabályok azonban sok esetben csak korlátozott fellépésre adnak lehetőséget.

Az előadást követő napon Norman Naimark professzor az MCC szervezésében látogatást tett a Pécsi Egyetemen, ahol találkozott Prof. Tarrósy Istvánnal, az egyetem Nemzetközi Igazgatóságának vezetőjével.