Olvasási idő: 4 perc
Az ázsiaiaknak az oktatáshoz való viszonya, az értékrendjük nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kiemelkedően jól teljesítenek a nagy globális méréseken – mondta el Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója a miskolci MCC pódiumbeszélgetésén. A szakembert EP-s diákunk, Molnár Gábor kérdezte a „Learning from Asia in education” című, nemrégiben megjelent szakmai kötetről, és arról, mit érdemes megtanulnunk az ázsiaiaktól a tanulásról, oktatásról.
Az ezredfordulótól a kelet-ázsiai oktatási rendszerek vezetik a nemzetközi rangsorokat, mint például a PISA vagy TIMMS. A nagy globális mérések – ezek eredetileg az angolszász oktatási rendszerekre épültek – sokat változtak az elmúlt évtizedek alatt, de az ázsiaiak elsőbbsége mindezek mellett is megmaradt – tudtuk meg Az intézetigazgatótól.
Európa globális versenyben áll. Mi nem tudjuk a kutatók „krémjét megvenni”, mint ahogy teszi ezt például Amerika, és a munkáról alkotott fogalmaink is eltérnek az ázsiaiakétól – mondta el Setényi János. Európában a legjobb, legkényelmesebb élni – tette hozzá –, ennek viszont az a hátránya, hogy nem fektetünk elég energiát a munkába. Kevés munkával sok pénzt keresni – ez ma a cél az európai fiatalok körében.
Míg a 19. században az európai oktatás a világ csodája volt, ma az ázsiaiak – jórészt a hagyományos pedagógiai módszereknek köszönhetően – érik el ezeket a jó eredményeket. Ehhez nagyban hozzájárul az az értékrend is, amit ők képviselnek: hisznek az oktatásban. Kelet-Ázsiában a társadalom legalsó rétege is nagyon komolyan veszi a gyermekei taníttatását, ez a szülők számára a legfontosabb. Mivel Ázsiában nagyon sokan élnek, ezért „csak” a kemény munkával nem lehet előre jutni, a tanulás az, ami gyorsítópályát jelent számukra – hangsúlyozta az igazgató.
A nyugati progresszív oktatási módszerek a tanulók motivációjára épülnek, de ez akkor jó, ha ez kiegészíti a hagyományos elemeket, amelyeknek szintén meg kell maradniuk – mondta a kutató, aki azt is kihangsúlyozta, ha a fiatal nem tanul meg keményen tanulni és dolgozni, akkor ebből később nagy hátránya lesz, hiszen nem tudunk felnőni, ha a nehézségekkel való megküzdés nem alakul ki bennünk.
A klasszikus oktatás fontos eleme az értékrend, azaz a családoknak a tanuláshoz való viszonya, amit helyre kell állítani – hívta fel a figyelmet Setényi János. A másik alappillér a tudás és a közműveltség, hiszen a közös kultúra biztosítja az összetartozást, az egymás megbecsülését. Ehhez szükséges a kulturális kánon, egy olyan – tantárgyakra épülő – tanterv, amivel egyben tartjuk a jövő fiataljait. A harmadik fontos elem pedig a teljesítmény: akik keményebben dolgoznak azoknak előrébb kell jutniuk! Ma azonban minden ez ellen szól, a fiatalok egészen más példát látnak a médiából. Nincsenek meg ma azok az eszményképek, akiket követhetnének a gyerekek. „A tanulás egy része fájdalmas, de utána jobb lesz! A teljesítmény jó, terhek pedig kellenek, mert a felnőtté válás a cél” – mondta az intézetigazgató.
Setényi János azt is kihangsúlyozta, Magyarországra is sokan jönnek Ázsiából tanulni. Elsősorban az állatorvosi képzés, az általános orvoslás és a zeneművészet az, ahol hazánkban nagy a hozzáadott érték. Ami még ennél is csalogatóbb az Ázsiából ide érkezőknek, az az európai kultúra, amit szeretnének itt elsajátítani. A szakember azt is hozzátette, nagyon fontos az oktatásban a nemzetköziesítés, mert sokat tanulhatunk egymástól.
A rendezvény végén a közönség egy kis ízelítőt is kaphatott az ázsiai kultúrából: a Miskolci Egyetem Konfuciusz Intézetének munkatársai kínai hangszeres bemutatóval és teaceremóniával várták az érdeklődőket.
