Olvasási idő: 4 perc
Idén február 24-én volt két éve, hogy kirobbant szomszédunkban az orosz-ukrán háború, aminek a végét egyelőre nem látni. Egyelőre nincs olyan status quo és rendezési terv, amely mindkét fél számára elfogadható megoldást nyújtana, lezárva ezzel a konfliktus menetét. Milyen geopolitikai okok vezettek 2022-ben a háború kirobbanásához? Melyek a lehetséges forgatókönyvek? Milyen egyéb fegyveres konfliktussal kell számolnia a világnak a jövőben? E kérdések mentén mutatta be a világ konfliktuszónáit és geopolitikai gócpontjait Somkuti Bálint, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Geopolitikai Műhelyének kutatótanára a győri MCC-ben nagyszámú közönség előtt.
Az előadáson fókuszba helyezett orosz-ukrán konfliktust illetően a szakértő elmondta, hogy meglátása szerint a háborúnak még az idei év második felében véget kell érnie. Kijelentését több állítással is indokolta. Ezek között az első és legfontosabb az, hogy mindkét fél, de elsősorban az ukránok, erősen kifogyóban vannak a hadifelszerelés tekintetében. Azokat a stratégiai készleteket, melyeket a nyugati szövetségesek Ukrajna számára biztosítanának, előbb le kell gyártani és hadrendbe kell állítani. E folyamat előreláthatólag legalább két évet venne igénybe, de addig sem hadifelszerelés, sem anyagiak tekintetében nincs elegendő tartaléka Ukrajnának. Oroszországnak ugyancsak kifogyóban van – főként a lőszerből –, azonban fontos megjegyezni, hogy jelenlegi állás szerint az orosz tartalékok és muníciók jelentősebbek, mint az Ukrajna számára a nyugati szövetségesek által nyújtott támogatások. A szakértő kifejtette, hogy muszáj lesz tárgyalóasztalhoz ülnie a két félnek ahhoz, hogy a mindenki számára elfogadható béke megteremtése és az utána következő rendezés megtörténjen. Meglátása szerint már a háború kirobbanását követően adottak voltak bizonyos feltételek a békekötéshez, de Ukrajna számára ez a nyugati támogatások reményében még nem bírt relevanciával.
Somkuti Bálint szerint fontos még hozzátenni, hogy a háborús feleknek a hadifelszerelés és a hadászati képességek mellett ugyanolyan jelentőséggel bír a rendelkezésre álló és mozgósítható humánerőforrás. E tekintetben Ukrajna már az „utolsókat rúgja”, hiszen a hazai tartalékos katonák nagy részét már bevetették a háborúban. Az orosz fél e tekintetben is stabilabban áll, bár nekik is jelentős emberi veszteségeket kellett elkönyvelniük az elmúlt két év során. Összességében megállapítható, hogy jelenlegi állás szerint az a fél tudná megnyerni a háborút, amely nagyobb tartalékokkal és potenciálisan mozgósítható haderővel rendelkezik. Ezek alapján Oroszország jobb helyzetben van, tehát Ukrajna számára egy elfogadható béke megteremtése alapvető fontossággal fog bírni ahhoz, hogy nagyobb veszteségek ne érjék.
Somkuti Bálint elmondta, hogy a világ geopolitikai folyamatainál fontos látni, hogy az Amerikai Egyesült Államok jelentős mértékben vesztett érdekérvényesítő képességéből. Ez jól látszik akár az október 7-én kirobbant izraeli-palesztin konfliktuson, akár a húszi lázadók által kifejtett kalóztámadások biztonságpolitikai hátterén is. Korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy ilyen regionális léptékű konfliktusok kirobbanását ne tudta volna az Egyesült Államok megakadályozni. Biztonságpolitikai és geopolitikai értelemben elmondható tehát, hogy a világ több erőközpont köré fog rendeződni. Ezen erőközpontok között lesznek olyan katonai nagyhatalmak, mint az USA, NATO, Kína, Oroszország, de melléjük felsorakoznak a regionális középhatalmak is, mint Törökország, Brazília vagy Irán. Hazánk szempontjából fontos, hogy e geopolitikai átrendeződésben katonai szövetségünk, a NATO képes legyen megőrizni elrettentő és megelőző képességét ahhoz, hogy kontinensünkön ne alakuljanak ki fegyveres konfliktusok.
