Olvasási idő: 2 perc

A Migrációkutató Intézet szervezésében a Matheas Corvinus Collegium Tas Vezér utcai Scruton közösségi terében 2022. március 16-án tartott kerekasztalbeszélgetésen Dr. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, valamint Kováts András, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója osztották meg gondolataikat a migrációval kapcsolatban. A vitaestet Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet junior kutatója, az MCC műhelytagja moderálta.

Az immár közel egy hónapja, keleti szomszédunkat sújtó háború által kiváltott menekültkrízis, valamint a 2015-ös, a szír háborút követő migrációs hullám óhatatlanul szomorú aktualitásul szolgált a két folyamat összehasonlításához. Ami az eltéréseket illeti: a jelenlegi, ukrán menekültáradat jóval nagyobb volumenű, mint a múlt évtized közepén, az Arab Tavaszt követő fegyveres konfliktusok és gazdasági létbizonytalanság által generált. Kulturálisan közelebb állnak hozzánk az Ukrajnából menekültek, ráadásul az első hullámban jelentős számban érkeztek kárpátaljai magyarok is. Magyarországban, mint az első szomszédos, biztonságos államban leltek befogadásra az Ukrajnából érkezők, ellenben a Szíriából, illetve egyéb arab országokból és az afrikai Száhel-övezetből útra kelők már a jobb élet reményében, a balkáni migrációs útvonalon, több biztonságos országon keresztül tartottak a német, osztrák, francia és egyéb nyugat-európai célországaik felé. A déli határ irányából jellemzően fiatal férfiak, míg keletről a háborús pusztítás elől menekülő gyerekek, nők és idősek érkeznek.

Ami közös: mindenki a biztonság, a béke, a jobb élet reményében hagyja el hazáját akár ideiglenesen, akár végleg. Hogy az Ukrajnából érkezők közül hányan és mikor térnek vissza szülőföldjükre, azt egyelőre lehetetlen megjósolni, ellenben borítékolható, hogy az ukrán gabonaexport ellehetetlenülésének veszteseiből, a „klasszikus” migránskibocsájtó államokból, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából továbbra is egyre többen vágnak neki Nyugat-Európának. Különös tekintettel arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben elterjedt okostelefonok az illegális migrációt bevállalók tájékozódási és információgyűjtési lehetőségeit is rendkívül megkönnyítik.