Miért fontos figyelnünk az indiai-csendes-óceáni térségre?

Az angolszász országok társadalmi, gazdasági és jogi sajátosságai alapvetően determinálják lépéseiket a dél-kínai-tengeri térségben játszott geopolitikai sakktáblán.

Nagy-Britannia történelmében az alapvető emberi jogok biztosítása, a magántulajdon védelme, a jogegyenlőség eszméje egyfajta civilizációs öntudattal párosult; elért eredményeiket büszkén ajánlották megoldásul más országoknak.

Kína zárt társadalma és gazdasága csupán a XX. század végén nyitott ki, amely nyitás a globális láncokban történő részvétel lehetőségét is meghozta. Az ázsiai ország kiszolgáló gazdaságból fejlesztő és befektető állam lett, az Egyesült Államok versenytársává, később katonai vetélytársává vált. Ebben a versenyben az egyik ütközőpont a világgazdaságban óriási szereppel bíró Tajvan (a világ csúcstechnológiájú chipjeinek 92 %-a itt készül), illetve a Tajvani-szoros, amely a legforgalmasabb vízi szállítási útvonal és stratégiailag fontos haditengerészeti támaszpontok helyszínéül is szolgálhat.

A zalai közönség azt is megtudhatta, hogy a Dél-kínai-tengeren vitatott tengeri határok az amerikai szigetlánc-stratégia, illetve a kínai ellen-szigetlánc stratégia szempontjából is nagyon fontosak.

A térségben meghatározó szereppel bíró Ausztrália a formálódó új világrendben a XX. század második felétől középhatalmi, kvázi közvetítői szerepet szánt magának, amelyet az amerikai-ausztrál kétirányú befektetések és az erősödő közös védelempolitika erősített. A „híd-szerep” a Kínával való kapcsolat megromlásával lehetetlenült el, elég megemlíteni a Huawei Ausztráliából történő kitiltását vagy a kínai kémbotrányokat.

A brit-ausztrál viszonyt a közös történelmi gyökerek, a kulturális azonosság és az összefonódó gazdasági kapcsolatok (például az ausztrál olaj brit-ausztrál közös vállalati feldolgozása, brit-ausztrál multinacionális bányaipari cégek terjeszkedése) jól jellemzik.

A térséget jellemző érdekszövetségek közül az előadáson az AUKUS került fókuszba. Azzal, hogy az Egyesült Államok atomtengeralattjáró-technológiát osztott meg Ausztráliával, illetve gyártási kapacitást adott számára, kínai értelmezésben „hidegháborús mentalitást” követett. A nemzetközi közösség is aggodalmát fejezi ki a fegyverkezés miatt, hiszen az sértheti akár az Atomsorompó-egyezményt is. A helyzet fokozódott azzal, hogy Ausztrália Franciaországgal több atomtengeralattjáró gyártására szerződött.