Mi fér a kosárba? - Az infláció objektív és szubjektív oldala

Sokan voltak kíváncsiak Miskolcon Sebestyén Géza előadására, hiszen az infláció mindenkit érintő kérdés. Nem mindegy, mi fér a kosárba, milyen árakkal kell számolnunk, mit enged meg a pénztárcánk. A közgazdász mindenki számára érthető és szórakoztató módon „mesélt” a témáról.  

Októberben 9,9%-osra csökkent Magyarországon az infláció, viszont a legtöbben most is – mint általában mindig – magasabbnak érezzük ezt a számot – mondta a gazdasági szakember, de ez derült ki a közönség soraiban végzett gyors felmérésből is. Vannak, akik azt gondolják, mégsem valósak azok a számok, amiket a szakemberek elénk tárnak, de valójában más az ok. 

A háború miatt nem csak az élelmiszerárak voltak magasabbak, de az energiaárak is, illetve a forint gyengülése is közrejátszott a magas inflációban. Az okok közé sorolható az is, hogy a Trump-kormány idején az amerikai jegybank túl sok pénzt nyomtatott, és bár a pénzmennyiség növelésével nem azonnal jelentkezik az infláció, körülbelül másfél év után érezhető a hatása. A globális világnak köszönhetően az amerikai pénzmozgás kihat az egész világra, így ez nálunk is éreztette hatását. De van egyfajta pszichológiai ok is: jobban szeretünk a negatív dolgokról beszélni, amiken bosszankodhatunk, mint a jó dolgokról – mondta Sebestyén Géza. 

Mindezek ellenére azonban ez a 9,9% egy hiteles szám – hangsúlyozta a műhelyvezető –, hiszen a KSH hónapról hónapra lebontja ezer termékre az árak változásait, így kapjuk meg a termékek különböző árnövekedéseinek az átlagát, azaz az infláció értékét. 

A magas inflációért általában a kormányokat vagy a jegybankokat szoktuk felelőssé tenni. A kormányt azért, mert több pénzt költött, vagy nagy volt a költségvetési hiánya, a jegybankot pedig azért, mert túl sokáig lent tartotta a kamatot, ami ösztönzi a vásárlást, ez pedig növeli az inflációt. 

Ha a magyar kormányt nézzük, 2022-ben, a Covid idején volt a legmagasabb a hiány. Az államnak ekkor sokkal kevesebb volt a bevétele, és míg máshol sokan munkanélküliek lettek ebben az időszakban, Magyarországon – az állami támogatásoknak köszönhetően – megmaradtak a munkahelyek. Helyes volt tehát a kormány intézkedése, mert ha nem ezt tette volna, az emberek elvesztették volna az állásukat, és összeomlott volna a gazdaság. 

Az infláció kapcsán felmerült az a kérdés is, jó-e a defláció? A közönség soraiban is megoszlottak a vélemények ezzel kapcsolatban, és a közgazdász is megerősítette, hogy bár elsőre jónak tűnhet, mert csökkennek az árak, ami növeli a fizetésünk értékét, viszont, ilyenkor kivárunk egy kicsit, hátha még jobban lemennek az árak. Ebben az esetben viszont nem pörög a gazdaság, kevesebb cikket állítanak elő és adnak el, ehhez pedig kevesebb embert kell alkalmazni, csökken tehát a foglalkoztatottság, és kisebb lesz a vásárlóerő. Ezért van az, hogy nem a 0 %-ot célozza meg inflációban a jegybank – mert akkor az idő felében defláció lenne –, hanem általában egy 2-3%-os inflációt szeretne elérni. 

A jövővel kapcsolatban a szakember felhívta a figyelmet, a korábbi árak már soha nem térnek vissza, bár – tette hozzá – ez nem is baj, hiszen akkor defláció következne. A magas árakat viszont a bérek emelésével kompenzálni kell. A rossz hír, hogy az újra erősödő blokkosodás – ami a 90-es években már eltűnőben volt –, szintén növeli az inflációt, hiszen nincs lehetőségünk arra, hogy megválogassuk az üzleti partnereinket, akiktől kedvezőbb áron vásárolhatjuk meg például a műszaki cikkeket vagy az energiát. Mindez hosszú távon a kamatok emelkedését eredményezi, aminek következtében sem a kötvények, sem a részvények nem jelentenek már olyan jó befektetést, mint korábban, és a magas kamatok miatt ingatlanba sem éri meg invesztálni. 

A szakember szerint az arany viszont mindig jó befektetés marad, és persze a tudás is. Érdemes tehát tanulni, és MCC-snek lenni! – tanácsolta zárásképpen Sebestyén Géza a fiataloknak.