Talán mindannyian voltunk már olyan beszélgetésben, amiben a nézőpontok egymásnak feszültek, és úgy éreztük, hogy nem jutunk egyről a kettőre. Biztosan kerültünk már bele olyan szóváltásba, ahol a beszélgetőpartner irányából tapintani lehetett az ellenszenvet. Az ilyen helyzetek kezelése Peter Boghossian, világhírű amerikai filozófus szakterülete, aki nem mellesleg rajong a jiu jitsuért. A “Hogyan lehet lehetetlen beszélgetéseket folytatni” című könyvében pontosan ezen eszmecserékhez ad praktikus tanácsokat. A Vezetőképző Akadémián egy teljes napot tölthettük vele. Nem ígért kevesebbet, minthogy a nap végére megtanít minket a képtelen diskurzusok sikeres kezelésére.
Mi jelentheti egy eltérő világnézetű, ideológiai hátterű emberrel folytatott beszélgetésben a sikert? Peter Boghossian szerint a beszélgetések célja az érvelésrendszer feltárása által megérteni, hogy a másik miben hisz. Ekkor bekövetkezhet a siker legmagasabb minősége: saját magunk véleménye változik. Ugyanakkor sikernek könyvelhető el az is, ha a partner szívesen folytatja a beszélgetést, sőt, az eszmecsere által a kezdeti véleménye módosul.
A cél nem a meggyőzés, hanem az, hogy irányított kérdések által eszközöket adjunk a másik kezébe véleménye változtatásához. Milyen eszközeink vannak a sikeres beszélgetéshez? Hogyan ébreszthetünk kétséget valakiben a saját nézetei iránt?
A jiu jitsu harcművészetének analógiájára a beszélgetés elején nagyon fontos a kapcsolatépítés, a pszichológiailag biztonságos közeg kialakítása, megágyazva ezzel a véleményváltozásnak. Együttműködően, partnerként kell tekinteni a másikra, és nem szabad engedni, hogy érzelmileg túlfűtött helyzet alakuljon ki. A cél a partner megértése, a meggyőződéseinek feltérképezése által. Ehhez sokat kell kérdezni. A jól irányzott kérdések átláthatóvá teszik az érvelést, elgondolkodtatják az embert a saját álláspontjáról. Ahogyan a jiu jitsuban is a nyers erő alá van rendelve a tudásnak, a készségeknek és a technikának, úgy végül egy lehetetlen beszélgetésből sem lehengerlő érvek által jövünk ki győztesen.
Írta: Vágási-Kovács Anna