Külföldön minden jobb?

Bennünk, magyarokban mindig van egy kis pesszimizmus a hazánkkal kapcsolatban. Szeretjük azt gondolni, hogy máshol minden sokkal jobb és könnyebb – kezdte előadását a közgazdász. Sebestyén Géza az előadása során olyan kérdéseket vizsgált, hogy valóban olcsóbb-e minden külföldön, Románia tényleg lehagyott-e minket, milyenek a magyar bérek, illetve mennyire vagyunk boldogok.

Az első kérdés kapcsán a közgazdász kitért arra, hogy ha arra keressük a választ, olcsóbb-e minden egy másik országban, számos tényezőt kell figyelembe venni, és nehéz két országot ilyen szempontból összehasonlítani. Nagy különbség nem lehet egyes termékek árai között a szomszédos országokban, mert az egy felvásárlási hullámot indítana el, és a folyamatos árfolyamváltozásokat is néznünk kell – hangsúlyozta a Sebestyén Géza.

Ha a béreket hasonlítjuk össze, azt is látnunk kell, ahol magasabbak a bérek, ott a magasabb ár a szolgáltatások terén is jelentkezik, gondoljunk csak a fogászati turizmusra – hívta fel a figyelmet a közgazdász. A szakember nemzetközi felmérések eredményein keresztül mutatta be, hogyan alakultak a bérek 2002 és 2023 között. 2012 után növekedtek a reálbérek Magyarországon, és 2010 óta sokkal kisebb a lemaradásunk a bérek terén az uniós országokéhoz képest. A lakossági hitelállomány GDP-arányosan 20 % körüli, ami uniós viszonylatban alacsony, tehát a magyar családok eladósodottsága most jóval alacsonyabb, mint korábban. De a jövedelmi egyenlőtlenség is alacsonyabb, mint az európai uniós régiók nagy részében. Ezen a téren a legnagyobb különbség a svédeknél van.

Fontos kérdés, az ingatlanok és az albérletek ára is, főleg a fiatalok számára – mondta a műhelyvezető. Bár Magyarországon valóban felmentek az árak az elmúlt években, de ez igaz Európára is, és még mindig jóval olcsóbbak Budapesten az ingatlanok és az albérleti díjak, mint Európa más országaiban – tette hozzá. Emellett a túlzsúfoltsági mutató is sokkal magasabb egyes országokban – a volt Jugoszláv tagállamokban, vagy a balti államokban –, mint nálunk.

A közgazdász azt a mítoszt is megdöntötte, hogy a szomszédos Románia sok mindenben lehagyott minket. Sebestyén Géza a két ország összehasonlításakor több területet is kiemelt.  A gázfogyasztásra költött összegek kapcsán elmondta, nálunk azért jelentkezik ezen a téren alacsonyabb szám, mert nekünk kevesebb pénzt kell erre kiadnunk, hiszen nálunk a gáz ára sokkal kisebb, mivel olcsóbban kapjuk. De az albérletekre költött összegek terén is ilyen különbség figyelhető meg, aminek az az oka, hogy nálunk sok embernek van saját ingatlanja, illetve az albérletárak is alacsonyabbak. Egy tévhit az is, hogy Magyarországról többen mennek külföldre dolgozni, mint Romániából. Sebestyén Géza adatokkal alátámasztva cáfolta meg ezt a mítoszt is, hiszen míg Romániában 100 emberből 18 él másik országban, nálunk 100 emberből 4, és az Economist felméréséből az is kiderül, Magyarországra még mindig többen jönnek, mint ahányan elmennek külföldre. Foglalkoztatási ráta tekintetében is jobban állunk: nálunk 81%, Romániában 67%. Ez a magas arány is eredményezi egyébként az alacsonyabb átlagbért, hiszen 2010 után sok olyan embert kellett bevonni a munkaerőpiacra, akik korábban nem dolgoztak, akik nem a magasan képzett munkaerőhöz tartoznak.

És hogy mennyire vagyunk boldogok? Európán belül nem állunk túl jól ezen a téren, de világszinten nem állunk rosszul: a „World Happiness” jelentése szerint 2010 és 2023 között az egész világon a 15. helyen álltunk abból a szempontból, hol nőtt a legtöbbet a boldogsági index. Nem vagyunk ugyan a legelsők a legtöbb mutatókban, de azért Magyarország nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben – zárta előadását Sebestyén Géza.