Olvasási idő: 4 perc
„A természet és erőforrásai feletti uralom felelősséggel és alázattal kell, hogy járjon, amelyet a nemzetközi szabályrendszer fejlődésének elő kell segítenie” – hangzott el az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének tizedik „Climate Judgements” című nemzetközi tudományos konferenciáján, amely a nemzetközi bíróságok klímadöntéseit, valamint a klímaváltozás jogi, gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta.
A világ szinte minden régiójából és jogi kultúrájából neves előadók vettek részt az MCC Nemzetközi Jogi Műhelye által szervezett jubileumi „Climate Judgements” konferencián. A teltházas rendezvény apropóját a nemzetközi bíróságok nemrégiben az éghajlatváltozással kapcsolatos állami felelősség tárgyában hozott döntései adták, ugyanakkor a konferencia a klímaváltozás nemzetközi jogra, valamint az üzleti és társadalmi életre gyakorolt további hatásait is megvitatta.
Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának és Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a klímaváltozás bár újkori jelenség, a görög mitológiából ismert Prométheusz története ismerősen cseng: a természet és erőforrásai feletti uralomnak felelősséggel és alázattal kell párosulnia. Raisz Anikó környezetügyért felelős államtitkár asszony beszédének középpontjában a klímapolitikai elképzelések hazai és nemzetközi megvalósításának gyakorlata állt, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogyan tudnak együttműködni e tekintetben az államok, az üzleti világ szereplői és a tudomány képviselői.
A konferencia első panelje a nemzetközi bírósági ítéleteket vette górcső alá. Mitch Fifield, Ausztrália korábbi ENSZ-nagykövete a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét elemezve kiemelte az ENSZ Közgyűlés közötti párbeszéd jelentőségét. Andreas Ziegler nemzetközi jogász professzor az Emberi Jogok Európai Bíróságának Svájc ellen hozott ítélete kapcsán szögezte le, hogy az ítélet komoly eltérés a strasbourgi bíróság korábbi gyakorlatához képest, ugyanakkor a nemzetközi bíróságok korábbi döntései alapján az ítélet iránya mégis előre látható volt. A japán Nagoya Egyetem professzora, Tomoko Ishikawa a klímadöntések nemzetközi gazdasági vitarendezésre gyakorolt hatását tekintette át.
A konferencia második paneljének előadásai a klímaváltozás szerteágazó következményeire összpontosítottak. A norvég Nansen Intézet professzora, Davor Vidas azt hangsúlyozta, hogy az antropocén korszakban a nemzetközi jog szabályainak és értelmezésének fejlődnie kell ahhoz, hogy eredeti funkcióját – az államiság védelmét és a jogbiztonságot – megőrizhesse. Carla Chavich, a Compass Lexikon vezérigazgató-helyettese, valamint Zhixing Fu, a CIETAC bécsi képviselője a kereskedelmi választottbíróság költségeire gyakorolt hatást elemezte, míg Stjepan Gadžo a karbonadó kérdését vizsgálta.
A konferencia záró paneljának előadásai a büntetőjog környezetvédelemben és klímaváltozásban játszott szerepét tekintették át. Kovács Péter nemzetközi jogász professzor, korábbi nemzetközi és alkotmánybíró, valamint Micheel Herz nemzetközi jogász a nemzetközi büntetőbíróságok mozgásterét és jogfejlesztését vizsgálták, míg Rafał Wielki, a lengyel Opole Egyetem professzora az állami büntetőjog előtt álló kihívásokat tekintette át.
A teltházas nemzetközi konferencia méltó volt a Nemzetközi Jogi Műhely jubilálásához, és hű maradt az MCC alapvető akadémiai küldetéséhez is, miszerint hallgatóit kreatív, előremutató és aktuális gondolatokkal ismerteti meg, amelyek globális jelentőségűek, ugyanakkor Magyarország számára is kiemelten fontosak.
