Olvasási idő: 6 perc

“Ez a föld a senki földje

Állandó lakója nincs

Nem köt itt senkit semmi népszokás

Divatos itt minden stílus

Halkan szól a jó zene

Ezernyi nyelven szól egy vallomás”

 

Korda György Reptér című száma egy héten legalább egyszer felcsendül a Debrecen Nemzetközi Repülőtér irodáiban. Az MCC Vezetőképző Akadémia hallgatóiként ott töltött projekthét tapasztalatai ugyanakkor megcáfolták a jól ismert sláger sorait, ugyanis ezt a misztikummal övezett “senki földjét” immár mintegy 190 ember érzi magáénak, és nevezheti a munkahelyének. “Állandó lakóinak” sikerült megvalósítani gyermekkori álmukat. Ahogyan ők fogalmaznak; a kerozinszag, a repülés és a repülőgépek szeretete az, amit nem cserélnének el semmiért.

“Az emberek nem azért dolgoznak itt, mert 15 helyre jelentkeztek, és ide vették fel őket. Gyermekkorom óta ez volt az álmom. Sok kollégámnak ez egy szerelem. Nem munkám van, hanem hivatásom.” – fogalmazott Fodor Péter, a Forgalmi és Földi Kiszolgálási Igazgatóság vezetője a repülőgép makettekkel és képekkel díszített irodájában.

Ez a kisebb falunyi csapat a tűzoltóktól a fegyveres biztonsági őrségen, a takarító szolgálaton és a létesítmény-üzemeltetőkön át a check-in-es kollégákig nap mint nap azon fáradozik, hogy megfelelő felkészültéggel, tökéletes munkavégzéssel szolgálja ki az utasokat. Vajda János ügyvezető úr hitvallása szerint a biztonságos légi közlekedés biztosítása, a családok kiszolgálása mindenek felett áll, hiszen “mulasztás okán egy családi esemény sem hullhat porba. Nem tehetjük azt, hogy a minimumra törekszünk.”

A járványidőszak a repülőteret is kihívások elé állította. A 2019-re kemény munkával elért 68 ezres utasszám kevesebb, mint a felére csökkent. 2020 és 2022 között a növekedés helyett a talpon maradás volt az elsődleges cél. A felsővezetés a Debrecen Nemzetközi Repülőtér egyik erősségét abban látja, hogy alkalmazkodni tud a kihívásokhoz, amit a növekvő utasszám is igazol. A fiatal, dinamikus vezetői gárda motivált abban, hogy szakmailag nagyot alkosson. Debrecen Megyei Jogú Város gazdasági és városfejlesztésében vitathatatlan szerepet tölt be a repülőtér, így az egész térséget meghatározó stratégiai cél az, hogy regionális szinten piacvezetővé váljon, és Magyarország második legnagyobb reptereként elérje a 2 milliós utasszámot. “Része mindenkinek a tenni akarás. Közös cél, hogy csináljunk egy jó repteret.” – hangzott Vincze Tamástól, a Repülésvédelmi és Fejlesztési Igazgatóságokat vezető igazgatótól. 

Mire van ehhez szükség? Az ügyvezetés alatt működő hat igazgatóság és a Repülőtéri Tűzoltó-Mentő Szolgálat összehangolt munkája a siker egyik záloga. Ügyvezető úr kiemelt három munkavállalói attitűdöt, ami ehhez a sikerhez elengedhetetlen: a szakma által megkívánt alázat, áldozatkészség és szakmai felkészültség. “Vajda János hitvallása, hogy egy összetartó csapatot kreáljon a reptérből.” – emelte ki Vincze igazgató úr a csapatszellem fontosságát, hiszen a változatos munkakörökben és területeken dolgozó kollégák közötti érték és kommunikációs összhang nélkül nem lehet repülőteret üzemeltetni. “Mindenki munkája mindenki munkájára hatással van.” – hangsúlyozta Király Tamás repülésbiztonsági és compliance igazgató. Talán pont ezért lett a szervezeti kultúra olyan fontos eleme a “Just culture”, ami az elmúlt évek szervezeti változásai nyomán olyannyira beitta magát a vezetői gondolkodásba, hogy minden igazgatói beszélgetés során említésre került. E szemlélet a szervezet kollektív felelősségére helyezi a hangsúlyt. Ösztönzi az őszinte kommunikációt, hiszen az elszámoltatás során soha nem a büntetés és a szankció a cél. “A konstruktív jellegű hibakeresést, problémamegoldást tartom szem előtt” – fogalmazott Rend Attila műszaki igazgató. A vezetők tisztességes és igazságos reakciója a kollégák hibáira támogatja a szakmai fejlődést, valamint hosszú távon munkavállalói elégedettséghez vezet. “A jóhiszemű hiba nem probléma. Nem a szankcionálás a cél. A Just culture szellemében mindenki a legjobb tudása szerint dolgozzon.” – emelte ki Fodor igazgató úr. Nyitrai József tűzoltó parancsnok fontosnak tartja a nyitott, őszinte légkör megteremtését a beosztottjai körében. “Ha bármilyen problémája van, azt is elmondhatja.” – hangsúlyozta.

A Debrecen Nemzetközi Repülőtér munkatársait hallgatva új értelmet nyer a Fodor igazgató úrtól elhangzott mondat: “Nem azért élünk, hogy dolgozzunk”, hiszen az itt dolgozók többségének megadatott a gyermekkori álom beteljesülése. “Lételemük a repülés, büszkék arra, hogy itt dolgoznak” – mesélt kollégáiról dr. Oláhné Papp Ágnes gazdasági igazgató. Számos munkatársával folytatott beszélgetés során értékként megfogalmazódott, hogy a reptéren dolgozni öröm. Noha, ahogyan a kezdeti lángoló szerelem is idővel szeretetté alakul, úgy a reptér újdonságértéke is idővel megszokássá válik, azonban itt is, mint egy igaz kapcsolatban, a kötődés örök.

Egy repülőtér üzemeltetése, a szakma elismerésének kivívása, a különböző szervezeti egységek összehangolása, a nagy biztonsági kockázatú, váratlan helyzetekre való reagálás mind olyan feladat, aminek sikeres teljesítése önmagában is elismerésre adna okot. A repülőtér munkatársainak szíves fogadtatása révén egy hét után a bennfentesség jóleső érzésével távoztunk. Már tudjuk, hogy ki által “villognak egyre a lámpák”, hogy ki szól a hangosbemondóban, és kiknek az áldozatos, felelősségteljes közreműködése révén “száll egyre a sok-sok gépmadár”.

Írta: Vágási-Kovács Anna