Keleten a helyzet változatlan?

Máglyatűz című regényében már 2018-ban, tehát jóval az orosz-ukrán háború előtt megjósolta a két ország közötti fegyveres konfliktust. Demkó Attila író, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője szerint évek óta világos volt, hogy Moszkva megakadályozza majd Ukrajna nyugati integrációját. A háború több mint másfél éve tart, és még közel sem lehet látni a végét. Milliók váltak Ukrajnában otthontalanná, tömegek menekültek el az országból, és rengeteg civil vesztette életét az egyre súlyosabbá váló harcokban. Mivel lehet magyarázni azt, hogy az Ukrajnához képest nyilvánvalóan jóval erősebb Oroszország nem foglalta el afféle villámháborúban Ukrajnát, vagy annak stratégiai-gazdasági értelemben meghatározó részeit? Miért képes ilyen hosszú ideje kitartani Ukrajna? Kiterjedhet-e a háború, előfordulhat-e, hogy más országok hivatalosan is csapatokat küldenek erre a hadszíntérre?

A front aktualitásaival kapcsolatban a szakértő elmondta, nem a teljes képet látjuk a háborúról, hiszen a háborúban nagyon nehezen férünk hozzá a valódi információkhoz. Azt tudjuk, hogy egy nagyon jól kiépített orosz védelmet támad az ukrán hadsereg, amely beékelődött ugyan a védelmi vonalba, de nem történt meg az ukrán áttörés, annak ellenére, hogy ez jelent meg a sajtóban. Nagyon hasonló a helyzet az 1. világháborúhoz – mondta a szakértő. Múlt év novembere óta nagyon minimális a változás a háborúban, és nem látjuk a jövőt, csak sejtjük, hogy nem tud egyik fél sem a másik fölé kerekedni – tette hozzá. Az oroszok nem tudnak megfelelő mennyiségű katonát mozgósítani, ennek az egyik oka lehet az is, hogy Oroszországban helyhatósági, majd elnökválasztás lesz. Az ukránok pedig az őszi esőkig tudnak még támadó hadműveletekbe kezdeni, mert utána télen nem lesz lehetőségük ilyen mérvű támadásokra, és ha tavasszal innen kell folytatniuk, ahol most állnak, még nehezebb lesz a helyzetük, mert addigra az oroszoknak még több lehetőségük lesz pótolni a veszteségeket.

A kérdésre, hogy mi a két ország célja a háborúval, a biztonságpolitikai szakember elmondta, az ukránok célja, hogy elérjék az 1991-es országhatárt, erről – annak ellenére, hogy ez nagyon nehezen megvalósítható – nem kívánnak lemondani. Az orosz célokat nehéz meghatározni. Az eredeti tervük többek között az volt, hogy a jelenlegi ukrán kormányt elmozdítsák, és helyette egy új kormány vezesse Ukrajnát. Az oroszoknál van 5 elcsatolt ukrán „megye” (oblaszty) – bár most az 5-ből egyedül csak a Krím van teljesen orosz kézben –, és az egyik cél ezek megtartása. Most rövid távon elsősorban az a legfontosabb számukra, hogy ne szenvedjenek megalázó vereséget, a maximális program pedig, hogy a teljes Ukrajnát, vagy legalábbis a nagy részét megszerezzék. Eddig egy orosz győzelem már elkönyvelhető: megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát, bár – tette hozzá Demkó Attila – erre egyébként sem volt túl sok esély.

Ukrajna és Magyarország kapcsolatáról is kérdezte Jakab Dániel a vendégünket, aki elmondta, Ukrajna erőteljes politikát folytatott nemcsak a magyarokkal, de a többi szomszédjával szemben is. Az ukránok nem mérik fel igazán jól a helyzetüket, komoly jogsértéseket és visszaéléseket követettek el többek között a kisebbségekkel kapcsolatban és egy követeléssort fogalmaztak meg Magyarországgal szemben. A magyar kormány nem engedte meg, hogy fegyvert szállítsanak át Magyarország területén. Hogy helyes-e a magyar álláspont, majd az idő dönti el, de az eddigi eseménysorok azt mutatják, hogy igen – állította a szakértő. Románia területét már érte csapás – amit ők letagadtak ugyan –, de román, illetve moldáv kisebbségek által lakott területeket bombáztak le az oroszok Ukrajna területén is. A magyar állásponttal kapcsolatban azt is elmondta Demkó Attila, egy országnak lehetnek saját döntései, lehet más véleménye az Európai Unión belül. Az osztrákok is ugyanazt mondják, ha nem is olyan hangosan, mint mi, és ők sem szállítanak fegyvert Ukrajnába. Az unióban – főleg a sajtóban – nincs ezzel kapcsolatban tolerancia, de a NATO-ban már inkább. Mi magyarok megtesszük azt a minimumot, amit egy szövetségesnek meg kell tennie, de az nem várható el, hogy aláássuk a saját energiabiztonságunkat, vagy veszélyeztessük a magyarokat, akik Ukrajnában élnek. Kicsit egyedül vagyunk ezzel a véleménnyel Európában, sok kritikus cikk jelenik meg erről a nyugati sajtóban, de ettől még nem omlunk össze, viszont, ha nem lenne gáz, az bizony megviselné a gazdaságot. A kisebbik rosszat kell választani, most pedig az a kisebb rossz, hogy fenntartjuk Oroszországgal a kapcsolatokat és elviseljük a kritikákat – fogalmazott a szakértő.

A kérdésre, hogy van-e a háborúnak ideális vége, Demkó Attila azt felelte: nincs, mindenki veszít. Nemzetközi és katonai befolyásban, gazdasági helyzetben, presztízsben biztosan veszteni fog Oroszország. Legalább tíz év kell majd a hadiipara újjáépítéséhez. Ha a béke bekövetkezik, az újonnan legyártott fegyvereket saját hadiiparuk fejlesztésére kell majd fordítaniuk, nem tudnak külföldre eladni, emellett a különleges műveleti csapatok tagjait is elveszítették, ennek a pótlása sok-sok év és hatalmas költség lesz, és a városaik közül is többet porig romboltak az ukránok. Az ukránok pedig még többet veszítettek, hiszen 120-140 ezer fiatal férfi meghalt, ráadásul egy olyan országban, ahol egyébként is demográfiai csökkenés volt, hiszen az adatok szerint a háború előtt a születési arány a 2/3-a volt a magyarnak. Ezt még katasztrofálisabb helyzet követi, ha elhúzódik a háború. Tehát sokmilliós veszteséget kell Ukrajnának elviselnie, emellett nagy mértékű a föld és a vízszennyezés, milliószámra vannak aknák a földekben, tehát egy sok tízéves megtisztítási, újjáépítési szakasszal kell szembenéznie ennek az országnak. Sokan úgy gondolják, most jött létre az ukrán nemzet, a háború megszünteti az ukrán korrupciót, de egy országot, ami korrupcióra építettek, nem lehet hirtelen megváltoztatni – állítja a biztonságpolitikai szakértő.

De nemcsak ez a két ország, Európa sem nyer a háborúval, hiszen sok-sok millióba kerül a háború Európának is. De nem nyer vele Amerika sem, mert teljesen elveszítette Oroszországot, ami Kínával szemben a szövetségese lehetett volna. Taktikai szinten lehet, hogy egy-két cég megdicsőül ezzel a háborúval a fegyverkereskedelem kapcsán, de ez pár milliárd dollárt jelent, miközben ezzel egyidejűleg megteremtették az orosz-kínai szövetséget. Lesz egy meggyengült Európa, meggyengült Oroszország és Ukrajna, és egyre jobban megerősödik Kína. Megszakad a mostani globalizáció, hiszen látjuk, már most sem tudunk olyan olcsó kínai termékeket rendelni, mint korábban, ez a gerjesztett infláció és háborús készülődés pedig nem fog megállni. Az, hogy a többi ország nem lépett be a háborúba annak köszönhető, hogy a nukleáris fegyvereket senki nem akarja bevetni, ez egy kicsit megálljt parancsol az országoknak.

A Demkó Attila főszerkesztésében nemrégiben megjelent „A Világ 2023-ban” című könyvről is kérdezte Jakab Dániel a vendégünket. A könyv kapcsán a szakértő elmondta, ez már a 3. kötet, és már az előző 2022-esben is sokat írtak Ukrajnáról. Ezekkel a könyvekkel az volt a céljuk, hogy kicsit bővüljön az olvasó tudása a világgal kapcsolatban, hiszen 41 országgal foglalkoznak a szerzők a legutóbbi kötetben is. Míg korábban az volt Magyarországon a stratégia, hogy lefordítottuk más országok könyveit – ő maga is sok ilyet fordított –, és mások véleményét tolmácsoltuk, ezek a könyvek azért születtek, hogy magyar szemmel nézzük a világot, és arról beszéljünk, ami nekünk fontos.