Az állam védelmi funkciója és okos szabályozása jelentős szerephez jut abban, hogy a gazdasági globalizáció ne csak kevesek haszna, hanem a helyi közösségek közös sikere lehessen – mutatott rá Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia által Valdimir-Duro Degan professzor emlékére szervezett nemzetközi konferencián tartott előadásában.
Valdimir-Duro Degan horvát nemzetközi jogász professzor emlékére a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Adriatic Institute) a Rijeka Egyetem közreműködésével nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Rijekában. Mint azt a konferencia nyitó beszéde rögzítette, a tavaly elhunyt Valdimir-Duro Degan professzor elévülhetetlen érdemeket szerzett az önálló horvát államiság megalapozásának elméleti megerősítése terén. Bár Horvátország kis ország, de ezt soha sem érezte, és tudományos munkásságával, amely többek között a tengeri jogot, az államok felelősségét, az államutódlást, az emberi jogokat és az erőszakra vonatkozó szabályokat fogta át, feltette a tudományos világtérképre. A konferencián többek között horvát, szlovén, norvég, magyar, kínai és kolumbiai szakemberek osztották meg gondolataikat ezeken a területeken. Olyan érdekes kérdések kerültek terítékre, mint az európai vízalatti kulturális örökség, a vízszint emelkedés miatt a tengeri övezetek megváltozása, a klímaváltozás miatt államterületüket elvesztő népek helyzete, de szó esett az autonóm vízi járművek katonai alkalmazásának vagy a nukleáris leszerelés kihívásairól is.
Az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője, Sándor Lénárd előadásában az emberarcú gazdasági globalizáció nemzetközi jogi kérdéseit vizsgálta meg. Felidézve a közép-európai térség országainak közös tapasztalatát, miszerint a rendszerváltoztatás a transznacionális üzleti működés villámgyors térnyerését hozta, rámutatott arra, hogy a nemzetközi kereskedelmi és tőkevédelmi szabályozás bár fontos üzleti lehetőségeket nyithat meg, de ennek az az ára, hogy az államok korlátozzák gazdasági és piacszabályozási lehetőségeiket. A nemzetközi jog a ’90-es éveket követően aszimmetrikusan fejlődött, és egyre nagyobb szakadék áll fenn a transznacionális üzleti működés ereje és hatása, valamint a társadalmak, államok azon képessége között, hogy ennek a hátrányos következményeit kezeljék. Ehhez társult a szuverenitás azon téves felfogása is, miszerint a jogok védelme terén az államnak nincsen, vagy csak csekély tevőleges szerepe van. Előadásában felvázolta a korábbi és jelenleg zajló, a transznacionális üzleti működést érintő nemzetközi szerződéskötési törekvéseket, azok jellegadó sajátosságait, valamint a tárgyalások nehézségeit. Értelmezte a kompromisszumos soft law dokumentum hatását és kapcsolatát a nemzetközi jog többi forrásával. Következtetése szerint a nemzetközi gazdasági szabályozás egyfajta „közjogiasodása”, a nemzetközi jog fragmentációjának mérséklése és az állam pozitív védelmi kötelezettségének megerősítése kínál víziót olyan gazdasági globalizáció kiépítésére, amely kevesek haszna helyett közös siker lehet.
A szakmai eszmecsere mellett a nemzetközi konferencia lehetőséget kínált arra is, hogy egy közös nyári egyetem tervét felvázolják az egyetem rijekai kampuszán…
