Olvasási idő: 3 perc

A magyar katonák jelentős harci tapasztalatot szerezhetnek a száheli misszió során – erről is beszélt Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka az MCC Migrációkutató Intézet (MKI) által szervezett kerekasztal-beszélgetésén, amelyen részt vett Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos is.

Ruszin-Szendi Romulusz felhívta a figyelmet: a Szahara déli részén fekvő Száhel-országok között és kifelé is megfigyelhető a migráció. Nehéz követni a bűnözői, dzsihadista csoportok mozgását, így azok tagjai bármikor, bárhol megjelenhetnek, akár Magyarország déli határán is - tette hozzá. Az altábornagy ismertette: a régióban jelenleg jelen van egy ENSZ békefenntartó misszió, az Európai Unió (EU) Mali-missziója, a legújabb pedig a Takuba alkalmi harci kötelék, amelyhez Magyarország is csatlakozott. Megjegyezte: egy misszió sikere nagyban függ attól, hogy a befogadó nemzet "mennyire akarja azt".

Ruszin-Szendi Romulusz és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a közelmúltban meg is látogatta a Száhelben szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Utóbbi arról beszélt a rendezvényen, hogy a régió "az európai gyarmatosító politika csődje", Mali pedig egy "mérnökasztalon összerakott" mesterséges ország, amelyben különböző törzsek, népcsoportok élnek. Az egész régióban nemcsak nagy szegénység, hanem komoly etnikai konfliktusok is vannak, az ott élők elutasítanak minden európai értéket, a muszlim radikalizáció pedig egyre erősebb.

Marsai Viktor, a rendezvényt szervező MKI kutatási igazgatója és Maróth Gáspár is arról beszélt, hogy a régió az utóbbi években már nemcsak tranzitország, hanem egyre inkább kibocsátóország is lett a migráció szempontjából. Az egész Európai Unió és Magyarország biztonsága és jövője szempontjából is kiemelten fontos, hogy mi történik a régióban - jelezte Maróth Gáspár.

Marsai Viktor elmondta: a régióban a '80-as évekre visszavezethető strukturális, s ahhoz szorosan kapcsolódó politikai és gazdasági válság van. Emellett további kihívásokat jelent a túlnépesedés, a klímaváltozás, a gyenge államiság és az etnikai feszültség. Mindehhez kapcsolódva megjelent a dzsihadista ideológia és a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége. A kutatási igazgató felidézte, hogy 2011 előtt Mali működőképes állam volt. Amikor viszont kirobbantak az etnikai konfliktusok, amelyekhez a dzsihadista jellegű csoportok is csatlakoztak, nem volt érdemi helyi erő, amely a helyzetet kezelni tudta volna. Néhány évvel később regionálissá vált a válság, Niger és Burkina Faso is belesodródott. A Száhel eseményeit manapság is aggodalommal figyelik a világban – tette hozzá Marsai Viktor.