Olvasási idő: 4 perc

A Mathias Corvinus Collegium is szerepet kapott a nemzeti alkotmányos örökség és az európai integráció kapcsolatáról, Brüsszelben szervezett nemzetközi konferencián. Az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője, Sándor Lénárd vezette a civilizációs örökséget tárgyaló panelbeszélgetést, míg az MCC hallgatója, Póka Lili felszólalt a nemzeti alkotmányos örökség szerepét átvitató panelbeszélgetésen.

Az Aranybulla elfogadásának 800. évfordulójáról Brüsszelben szervezett nemzetközi konferencia emlékezett meg. Professzor Trócsányi László irányítása mellett és a Károli Gáspár Református Egyetem, a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodája, valamint a European Public Law Organization szervezésében megrendezett tudományos konferencia a nemzeti alkotmányos örökségek fontos szerepét vizsgálta az európai integrációban, illetve az Európa jövőjéről folyó gondolkodásban. A teltház mellett zajló konferencián elismert akadémikusok, professzorok és vezető európai politikusok osztották meg gondolataikat. A nyitóbeszédeket Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel, a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli képviseletvezetője, valamint Gál Kinga, európai parlamenti képviselő és a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke tartották.

Az első panelbeszélgetés az európai civilizációs örökség és Európa jövőnek kapcsolatát igyekezett feltárni. A beszélgetést az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője, Sándor Lénárd vezette, míg a panel tagja volt Martonyi János, Magyarország volt külügyminisztere és a Szegedi Tudományegyetem professzora, Jaap de Zwaan, az rotterdami Erasmus Egyetem professzora, Zdzisław Krasnodebski, a Brémai Egyetem professzora és európai parlamenti képviselő, valamit François-Xavier Bellamy, filozófus professzor és európai parlamenti képviselő. A beszélgetés azt a civilizációs örökséget igyekezett feltárni, amely összeköti Európát, és amely kiinduló pontként kellene, hogy szolgáljon valamennyi Európa jövőjéről szóló gondolkodáshoz. Szemben az Egyesült Államok „sokból egy” mottójával, Európát az „egység a sokszínűségben” jelmondat jellemzi, amely a közös európai gyökerek elismerése mellett megköveteli egymás hagyományainak és kultúráinak megértését és tiszteletét. A beszélgetés ezzel összefüggésben arra is rávilágított, hogy az egyes országok eltérő történelmi helyzetekben csatlakoztak az európai integrációhoz, és ezért különbözőképpen látják és különböző elvárásokat is támasztanak vele szemben. Európa úgy maradhat egységes és úgy építhet víziót, ha konfrontációk helyett meghallgatja és megérti ezeket a különbségeket.

A második panelbeszélgetés a nemzeti alkotmányos örökség jelentőségét vizsgálta. A beszélgetést Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa vezette, míg a panel tagjai voltak Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora és európai parlamenti képviselő, Bertrand Mathieu a Panthéon-Sorbonne Egyetem professzora, Spyridon Flogaitis, az European Public Law Organization igazgatója, valamint Póka Lili, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem és az MCC joghallgatója. A panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy a nemzeti alkotmányfejlődések eltérő utakat jártak be, és ez befolyásolja a közhatalomgyakorlás és az alkotmányosság kereteit. Általános tendencia, hogy miközben a tagállami alkotmányosság gyengül, addig az európai szinten egyfajta rejtett alkotmányozás zajlik. Eleinte az európai bírói fórumok álltak ennek az élére, jelenleg pedig olyan intézmények, amelyeknek erre valójában nincsen hatáskörük. Fontos lenne, hogy az európai alkotmányozásról folyó párbeszédet és gondolkodást kellő demokratikus felhatalmazással rendelkező politikusok vezessék.

A konferencia záróbeszédét Magyarország brüsszeli nagykövete, Kovács Tamás István tartotta.