Olvasási idő: 4 perc

Építészet a modernizmus után címmel, első, hagyományteremtő céllal rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelye. A rendezvény a poszt-posztmodern időszak építészeti kérdéseire és tendenciáira kereste a választ.

Első alkalommal rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium Építészet és Emlékezet Műhelye. A konferencia többek között olyan kérdéseket feszegetett, mint a szépség fogalma, a népi építészet ismérve, valamint Sir Roger Scruton építészetről megfogalmazott gondolataira is rávilágított. A rendezvényt Lánczi Péter, az MCC általános főigazgató-helyettese nyitotta meg, aki beszédében kitért a közösség fontosságára is. A múlttal való foglalkozás a mában való eligazodást szolgálja – emelte ki köszöntőbeszédében Erhardt Gábor, az MCC Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője.

A nagyszabású konferencián részt vett Robert Adam, Driehaus-díjas brit építész, várostervező és író. A klasszikus és a tradicionális stílus védelmezőjeként is ismert szakember előadásában a szépségről beszélt. A szépség titkát már nagyon régóta szeretné definiálni az emberiség – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a szépség nincs kőbe vésve, hanem azt mindig az adott kultúra és közösség határozza meg. A brit szakember azt is megemlítette, hogy a szépség az egyik legfontosabb dolog az életünkben. Joseph Jutras az Institute of Traditional Architecture alapítója megjegyezte: egy adott ország építészeti jellegzetességeit nem a grandiózus, nagy épületek adják, hanem sokkal inkább a lakóövezetekre jellemző stílusjegyek. Példaként említette a mindenki által jól ismert New York-i tűzlépcsős bérházakat, valamint a Viktoriánus korban épült londoni teraszos sorházakat. Stephen Sholl, az Építészet és Emlékezet Műhelyének vendégoktatója egy közreműködésével készült, reprezentatív közvéleménykutatás eredményeit ismertette. A magyarok építészeti preferenciáit vizsgáló kutatás szerint szeretjük a hagyományos, magyaros karakterű, környezetbe illeszkedő épületeket, amelyek emlékeztetnek bennünket arra, hogy egy különleges országban élünk, és nem igazán szeretjük a legtöbb modernista épület absztrakt és szokatlan jellegét. A szakember szerint a konferencia fontos szerepet játszik abban, hogy vitát indítson arról, hogy milyen irányba szeretnénk az építészet jövőjét elmozdítani, valamint úgy véli, hogy az építészeti vitát Magyarországon és a világ többi részén is az építészek uralták, nem pedig a nyilvánosság.

A délutáni előadók hazai példákkal illusztrálták a délelőtti előadások mondanivalóját. Gutowski Robert építész három fogalom – a dramaturgia, az idő és a közösség – köré csoportosítva mutatta be legfontosabb megvalósult terveit. Turi Attila építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke az építészet kulturális aspektusairól beszélt, részben saját munkáit, részben a közelmúlt építészeti tendenciáit illusztráló képeket vetítve. Az utolsó előadó Lánszki Regő építész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az elfogadás előtt álló új építészeti törvényt ismertette. A törvény szellemisége sok ponton kapcsolódott a konferencia előadásain elhangzottakhoz, ami az eseményt záró kerekasztalbeszélgetés során is kiderült.