Olvasási idő: 2 perc
Az a gyermek, aki voltam, büszke lenne-e arra a felnőttre, akivé váltam? – a zalaegerszegi MCC nyilvános Szülők Akadémiáján Kádár Annamária nyújtott segítséget ahhoz, hogyan válhat az egyén a saját meséje hősévé.
A mesehőssé válás egy olyan hosszú folyamat, amely gyermekkortól felnőttkorig végigkíséri életünket, hiszen az egyes meseállomásokban fel tudjuk fedezni önmagunkat.
A mesék elején a szegény legény vagy a királyfi útnak indul; ez az életben való elindulást szimbolizálhatja, a komfortzónánkból való kimozdulást. A hamuba sült pogácsák lehetnek a saját erőforrásaink, a sárkányok a félelmeink, amelyekkel időnként szembe kell néznünk és így tovább, így van ez minden meseelemmel. Az égig érő fa teteje a kiteljesedésünk, önmegvalósításunk.
Dr. Kádár Annamária pszichológus, tréner, egyetemi tanár a zalaegerszegi MCC-ben tartott előadásában ahhoz nyújtott segítséget, hogyan ismerhetjük fel ezeket az állomásokat a saját életünkben. Az a gyermek, aki voltam, büszke lenne-e arra a felnőttre, akivé váltam? Ahhoz, hogy a saját mesénk hősévé válhassunk, el kell indulnunk, fel kell vállalnunk a kockázatokat, el kell buknunk, s újra felállnunk.
Az előadó sok más érdekesség mellett kiemelte az apák szerepét gyermekük útra indításában és támogatásában és az elengedés-biztonságos kötődés fontosságát a szülő-gyermek kapcsolatban. Minél többet meséljünk a gyermekeknek, hogy lássák, a nehézség mindig a történet közepe, onnantól a főhősön múlik, hogy milyen lesz a mese vége!
