Olvasási idő: 3 perc
A „washingtoni konszenzus” és a neoliberális gazdasági dogmák térnyerése világszerte csökkentette az országok lehetőségét, hogy a saját érdekeik védelmében fellépjenek – hangzott el azon a rendezvényen, amelyen a National University of Singapore nemzetközi jogászprofesszorával beszélgettek hazai szakértők.
„A közérdek védelme a gazdasági globalizációban” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös szervezésében Muthucumaraswamy Sornarajah-val, a National Unviersity of Singapore világhírű nemzetközi jogászprofesszorával, valamint Kutasi Gáborral, a NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetőjével. Az eszmecserét Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője moderálta. Moderátorként a beszélgetés kereteit a „washingtoni konszenzus” elméleti hátterének, a „lefelé licitáló verseny” fogalmának, valamint kölönösen a közép-európai térségre gyakorolt hatásának feltárásában jelölte ki.
Professzor Sornarajah kifejtette, hogy a „washingtoni konszenzus” alapgondalata a szabadpiac előnyben részesítése a kormányzati ellenőrzéssel szemben, amelyet amerikai kívánalomra a nemzetközi jog közvetített a világ fele. Mindezt jól mutatja, hogy a közép-európai országok a rendszerváltoztatás során siettek aláírni a külföldi beruházásoknak abszolút védelmet biztosító egyezményeket. Ennek egyik következménye, hogy jelentős hatáskörátcsoportosítás zajlik az állami szintről nemzetközi szint irányába, ahol nemzetközi bírói és egyéb fórumok kapnak jogot a szuverén államok demokratikus szabályalkotásának ellenőrzésére. Kutasi Gábor kiemelte, hogy a külföldi működőtőke rövid-, és középtávon bruttó hazai össztermék növekedésével jár Közép-Európában. Ugyanakkor hosszú távon szükséges figyelemmel lenni arra is, hogy a külföldi tőke kijelöli egy-egy gazdasági szerkesztét.
Sornarajah professzor a délkelet-ázsiai tapasztalatot felidézve elmondta, hogy a nemzetközi beruházásokért folytatott verseny kedvező jogi környezetet kíván biztosítani a külföldi beruházónak, ami az állami szabályozás és a közérdek védelmének csökkennéséhez vezet. Ettől némileg eltérően Kelet-Közép-Európának sikerült kihasználnia a nyugati piac közelsége által biztosított stratégiai helyzetét, ugyanis a külföldi beruházásokat jobban integrálta a helyi gazdaságba. Kiemelt jelentőségű, hogy az államok éberek legyenek a globalizáció előnyeinek biztosítása terén. Kutasi Gábor intézetvezető kiemelte, kulcskérdés marad, hogy hosszú távon is mellettünk lesznek-e az elérendő gazdag piacok, amely jelenleg az egyik versenyelőnyünket jelentik a globalizált világban. Sornarajah professzor erre reagálva hozzátette, hogy az ázsiai gazdaságok, különösen Kína felemelkedésével a közép-európai országok híd szerepre is aspirálhatnak.
