Milyen hatással van a digitalizáció és a mesterséges intelligencia a jogi hivatásrendekre és az igazságszolgáltatás működésére? A Nemzetközi Jogi Műhely panelbeszélgetése ezekre a kérdésekre kereste a választ, a technológiai fejlődés és a jogrendszer kapcsolatát állítva a középpontba.
A beszélgetésen Dr. Menyhárd Attila, az MCC kutató professzora, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének oktatója, valamint Prof. Dr. Osztovits András, kúriai bíró, a KRE ÁJK Európai Jogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszékének vezetője osztották meg gondolataikat.
A diskurzus középpontjában a generatív mesterséges intelligencia jogra gyakorolt hatása állt. Elhangzott, hogy a digitális eszközök a jog megismerésében és alkalmazásában is jelentős változásokat indíthatnak el, ugyanakkor a technológia nem helyettesíti a jogászi felelősséget. A komplex jogi problémák megoldásához továbbra is szükség van ügyvédekre, bírókra és az emberi mérlegelésre.
Külön figyelmet kapott a bírói döntéshozatal kérdése. Bár az algoritmusok nagy mennyiségű adat gyors feldolgozására képesek, működésük mintázatfelismerésen alapul, így nem pótolják a bizonyítékok értékeléséhez és a tényállás alapos feltárásához szükséges szakmai tapasztalatot. A beszélgetés során szóba került az Egyesült Államokban alkalmazott COMPAS rendszer is, amely a bűnismétlés kockázatának előrejelzésére szolgált, és amely kapcsán szakmai viták merültek fel a rejtett diszkrimináció veszélyével összefüggésben.
A résztvevők kitértek arra is, hogy bizonyos rutinszerű közigazgatási döntések automatizálhatók, ám ez új dilemmákat vet fel a jogbiztonság és az átláthatóság szempontjából. Az igazságszolgáltatás további digitalizációja nem csupán technikai kérdés, hanem hosszú távon az ország versenyképességének egyik meghatározó tényezője is lehet.
